A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279
az érdeklett vaspálya mentében fekszenek, úgyszintén Jászkun-Félegyháza is bizonyosan nem késendnek a kívánt földterület ingyeni átadásával, mert az álladalomnak csak akként lesz lehetséges az országos vaspálya vonalakkal mielőtt s minél nagyobb terjedelemben elárasztani, ha nem lesz kénytelen a szükséges földterületnek kisajátításáért készpénzben s nagy áldozattal eszközölni." 60 A szegedi és debreceni vasút építésének sorrendje vitákat váltott ki. Amikor 1851ben a kormány véleményezésére leküldte a vasúthálózati tervet, a pesti kereskedelmi és iparkamara így foglalt állást: „Kétségen kívül van, miszerint a Ceglédről Nagykőrösön és Kecskeméten át Szeged s Temesvárnak, valamint a Debrecen s Nagyvárad felé vezetendő vonalak a legsürgősebbek, s csak arról lehet szó, valljon e két vonal, t. i. Szeged és Debrecen felé, egyenlő fontossággal bír-e." Elismerve a szegedi vasúti összeköttetés fontosságát a bánáti gabona elszállításában, a pesti kamara mégis a debreceni vonal elsőbbsége mellett döntött. „Ámde a debreceni vonal sürgőssége mellett is szintoly fontos, sőt talán mégfontosabb okok szólónak, Debrecenen keresztül Bihar, Szabolcs, Szatmár, Máramaros megyékbe és Erdélyországba megyén az út oly vidékeken, hol vízi utak nincsenek ... Továbbá figyelembe veendő, hogy éppen e vidék szenvedett a háború alatt a legtöbb kárt. De főtekintet az a körülmény, miszerint Debrecen egy — eddigelé sivatag — puszta közepén fekszik, melly termékeny tájjá változtatható, mihelyt odáig könnyű s olcsó közlekedési eszközök állíttatnak.'''' 61 Egy 1851. júniusi hír mintha e döntést támasztaná alá: „Hírlik, hogy cegléd— szegedi vasút további építésével rögtön felhagytak, s egyelőre mostan csak a szolnok— debreceni vonali veszik munkába, mellyen annál erélyesebben dolgoznának, minthogy kereskedési tekintetben e vonalnak fontossága mindinkább nagyobb elismerésre talál." 6 * Egy átfogóbb vélemény: „Ki az Alföld termelési viszonyait ismeri, s tudja, mily bajjal jár a termékek eladhatása, az kétségkívül könnyű és rendes közlekedési eszközt óhajt ide mindenek előtt, hogy ekként a főpiacok megközelítve lehessenek. E rónaságon azonban kőutakat építeni már csak azon egyszerű oknál fogva is lehetetlen, mivelhogy az egész vidéken nincsen kő: a közlekedés tehát vagy csatornákra vagy vasutakra van szorítva. Kiszámíthatatlan az a befolyás, mit egy, az Alföldet Budapesttel összekötő vaspálya egész Közép-Magyarország kifejlődésére eredményezhet, de annyi bizonyos, hogy általa az alföldi gabonafölösleg, valamint a többi termények is fel egészen Bécsig nyílt piacot nyernek, ezzel a föld értéke tetemesen növekedni fog. Ez eredmény előállítására a szolnok—debreceni és cegléd—szegedi vonalak legalább is egyenlő fontossággal bírnak, s ha már az építést mindkét irányban egyszerre eszközölni nem lehet, kezdjék akármelyikkel, csakhogy mielőbb." 6 * Hírek a két vasútvonal építéséró'l: „A szolnok—debreceni vasútvonal létesítése ügyében a kormány által kiküldött főmérnök Debrecenbe már megérkezett, s a munka vezetését mielőbb megkezdendő, teendőinek elintézésében azonnal hozzá is fogott," 6 * „A cegléd-szegedi vasút terve a kereskedelmi miniszter úr elé terjesztetvén, Ceglédtől az 1140-ik számú állomáshelyig futó pályatér (14 és negyed mérföld) jóváhagyatott. A pályavonal többi részére nézve egész Szegedig a tárgyalások még függőben vannak." 6 * „A Wiener Zeitung hivatalos rovata szerint Ő cs. kir. apostoli Felsége f é. július 4-én 60 Ua. 1851. 3. évf. 22. sz. júl. 2. 523. has. 61 Ua. 1851. 3. évf. 12. sz. márc. 23. 282—283. p. 62 Ua. 1851. 3. évf. 25. sz. jún. 22. 596. has. 63 Ua. 1851. 3. évf. 42. sz. okt. 19. 994—995. has. 64 Ua. 1851. 3. évf. 19. sz. máj. 451. has. 65 Ua. 1851. 3. évf. 20. sz. máj. 18. 475. has. 293
