A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

ság részéről közöltetett, miszerint e vonali... az állam csakugyan átveendi."

51 1852. július: „Hallomás szerint az államigazgatás újra alkudozásba bocsátkozott a soproni vaspálya átvétele végett, mely egészen Horvátországig fogna tovább építtetni."

52 1853. március: „A soprony—becs—neustadti részvényes vasút-társaság f hó 6-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy a társaság e vonalnak tovább folytatásához Nagy-Kanizsáig a legf jóváhagyás megnyerése után, azonnal hozzáfogjon. Az előleges költségvetés szerint 10 millió p.f. kívántatik reá, melly összeg 10,000 db. új részvény által lesz fedezendő, melyekből 8000 db tüstént kifog bocsáttatni, 2000 db pedig tartalékba maradand. A múlt évre e társulat részvényei 4 pft osztalékot kaptak."

5

^ A Gazdasági Lapok arról a tervről is hírt adott, amely Nagykanizsát a déli államvaspálya spielfeldi állomásával kívánta összekötni.

54 A csődbe jutott Magyar Középponti Vasút vonalait 1850. március 7-én váltotta meg az állam, és folytatta tovább a két fővárost összekötő vasútvonal építését. „A pest — bécsi vaspályán szorgalmatosan dolgoznak. Egypár hét alatt Párkánytól Köbölkútig, s aztán kb. 4 hét múlva Érsek-Újvárig megnyithatni remélik. Egyedül a Vágón való átkelés szolgál akadályul, s minthogy már Pozsonytól lefelé is ... dolgoznak, nem éppen lehetetlen, hogy a vasúti közlekedés Pest és Bécs között ... még folyó év végéig helyre állíttatik."

55 — számol be a folyóirat a munkálatokról 1850 októberében. December 22-én jelenti, hogy a „pest—bécsi vonal f hó 16-án nagy ünnepéllyel nyittatott meg."

56 Majd felvetődött e vonalhoz egy északi szárnyvonal kapcsolása. „Némely hírek szerint a pest—bécsi vaspálya a pozsonyi kerületben egy szárnyvonallal fogna bírni, mely Gömör- és Szepes megyékre is kiterjedne. E vonal Pozsonytól és Ipolyság felé s innen Selmecen keresztül vitetik. Ezután vonulhatna a Garam vizéig, s Garamtól egészen Zólyomig."

51 A Magyar Középponti Vasút másik, déli szakaszát is továbbépítették: Ceglédtől Szeged és Temesvár, Szolnoktól Debrecen, majd később Püspökladánytól Nagyvárad felé. Szeged és Debrecen város küldöttsége is járt Bécsben, és a Kereskedelmi Minisztériumban mindkét deputációt azzal biztatták, hogy városukat a vasút el fogják érni.

58 Mindkét város napszámot és telkek térítés nélküli átengedését ajánlotta fel. „Debrecen város közönsége ... megajánlott 18.000 gyalog napszámot, 6 millió téglát, elegendő fát, sőt még földet is minden kisajátítás nélkül."

59 „Szeged, Cegléd, Kecskemét városok a pályavonalban eső földterületnek ingyeni átadását megajánlotta. A cs. kir. kereskedelmi minisztérium azon óhajtást és reményt táplálja, hogy nem csak egyes községek, hanem magánbirtokosok is készen leendenek a vaspályavonalban eső földterületnek ingyen a kormány rendelkezése alá bocsátására, mi a nélkül, hogy egyesektől nagy áldozat kívántatnék, kisebb földbirtokosoknak átengedett földjeikért a község elfogadható kárpótlást fog adatni. Ezen kívánat, tekintve azon hasznot, mely a vaspálya fölállításából az illető birtokosokra háramlandik — igen méltányos ... E kedvező esetben a vasútépítési igazgatóságnak a föld kisajátítása körül minden további bajlakodása megszűnnék, s intézkedni csupán a szükséges földterület kijelölésére szorítkoznék. E tekintetben Csongrád azon községei s egyes birtokosai, kiknek földjei 51 Ua. 1851. 3. évf. 4. sz. jan. 26. 93. has. 52 Ua. 1852. 4. évf. 28. sz. júli. 11. 666. has. E vasutat az állam 1854-ben vette át. 53 Gazdasági Lapok 1853. 5. évf. 11. sz. márc. 13. 133. p. A sopron—nagykanizsai összeköttetést a Déli Vasút 1865-ben valósította meg. 54 Gazdasági Lapok 1853. 5. évf. 13. sz. márc. 27. 157. p. 55 Ua. 1850. 2. évf. 75. sz. okt. 27. 1282. has. 56 Ua. 1850. 2. évf. 83. sz. dec. 22. 1475. has. 57 Ua. 1851. 3. évf. 16. sz. ápr. 20. 378. has. 58 Ua. Szeged: 1850. 2. évf. 45. sz. jún. 6. 717. has. Debrecen: 1851. 3. évf. 16. sz. ápril. 20. 378. has. 59 Gazdasági Lapok 1851. 3. évf. 16. sz. ápr. 20. 378. has. 292