A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

a fennálló vasúti vállalatok a nyers termények szállítási díját saját jól felfogott érdekükből is akkép mérsékeljék, miszerint ezen vállalatok nem csak nyers termények magasabb értéke idejében, de minden körülmények közt a forgalom igényeinek megfelelhessenek."

41 „A termelők és a vaspálya-vállalatok közötti érdekkiegyeztetés" módjaként az Egyesület a viteldíjak olyan csökkentését javasolja, amellyel „a vasúti társulatoknak az olcsóság arányában tömegesebb szállítások folytán dúsan kárpótló-mérséklés''''-ét az állam a társaságok adóinak csökkentésével segíthetné. Helytelenítette, hogy a különféle vasúttársaságok gabona szállítási díjtételei igen különbözó'k. „Nézetünk szerint semmiféle kiviteli gabonaszállításra nem kellene 1 krajcárnál magasabb ártételnek állani, s ezen legmagasabb ár is nagy távolságoknál mázsa s mértföldenként 0,75 krajcárra volna leszállítandó ... Tekintve továbbá lisztünk kivitelének nagy jelentőségét és kifej lődési képességét, a megállapítandó kiviteli árszabályzatnál a lisztre nézve minden tekintetben szükségesnek látnók, hogy a gabonának és lisztnek szállítási díjában minden különbség szüntettetnék meg."

42 1863 májusában és júniusában a Gazdasági Lapok négy folytatásban közölte Divald Adolf fejtegetéseit „Az erdei termékek vasúti árszabályzatáróV,

43 E cikksorozat a kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztéshez készült, de megkésve érkezett. A kiegyezés előtti években két olyan cikk jelent meg a Gazdasági Lapokban, amely a vidéken megalakult gazdasági egyesületek működéséhez irányt mutatva, a közlekedés fejlesztésének fontosságára hívta fel az egyesületek tagjainak figyelmét. Szentgyörgyi Horváth Ágost Veszprémből a gazdasági egyletek feladatai közül a legnagyobb súllyal a közlekedés fejlesztéséről szól. „Az elhanyagolt állapotban levő közlekedési utak ... a nemzet gazdasági fejlődésének nagy akadályai — mert hiszen hogyan keletkezhetnék és hogyan erősödhetnék meg egy vállalat, ha az általa előállítandó termesztvények s árucikkek kereskedelmi forgalomba hozatalában az összeköttetés hiánya miatt gátolva van. Ily esetekben jogosítva, sőt kötelezve is volnának azon testületek, minők a vidéki gazdasági egyletek, hogy az ily vállalatok felvirágzását hátráltató akadályok elhárítása érdekében kellő helyen érvényesítendő véleményes jelentésekkel fellépjenek ... De nemcsak az iparüzleti vállalatokra áll ez, hanem áll közvetlen a mezei gazdaságra nézve is, mert ha tekintetbe vesszük, mily károkat kénytelen a termesztő termesztvényeinek értéktelenítése miatt szenvedni, mivel azokat forgalomba nem hozhatja — bizonyára nagy mértékben megérdemli figyelmünket ezen akadályok elhárítására való törekvés.''''

44 A fiók gazdasági egyesületek közgazdasági osztályai számára, melyek a Gazdasági Lapok cikkírója szerint az életnek semmiféle jelét sem mutatják, legelső feladatul tűzi ki: „Mindenekelőtt figyelmüket a közlekedési eszközökre kellene fordítani, a nemzeti jólét ezen ütereire, melyek nélkül vagyonosság, annak gyarapodása, emelkedése nem képzelhető. Lehetnek a nemzet birtokában produktív erők fölösen, lehet termelése gazdag és tökéletes, mit sem érnek mindezek azon eszközök nélkül, melyek azokat a fogyasztás karjaiba szolgáltatnák. Eltemetett holt kincsek lesznek azok ... E tekintetben ... mily sok tenni való van hazánkban, mily sok a hiány, mely pótlásra Vűr/"45 41 Ua. 1865. 17. évf. 15. sz. ápr. 12. 169. p. 42 Ua. 1865. 17. évf. 15. sz. ápr. 12. 170. p. 43 Ua. 1865. 17. évf. 20 sz. máj. 17. 229—231. p., 21. sz. máj. 24. 242—244. p., 22. sz. máj. 31. 253—255. p., 23. sz. jún. 7. 266—268. p. 44 Ua. 1865. 17. évf. 47. sz. nov. 22. 559. p. 45 Ua. 1866. 18. évf. 32. sz. aus. 8. 380. p. 290