A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

a 8-as főút 143+375 szelvényében áll és a régi út Budapesttől való kiindulását, e távolságmérés eredményét jelzi. A kő anyaga márgás, szürke mészkő, amely a Kőszegihegységet felépítő mészkővel minden bizonnyal azonos. Feltehető, hogy e mészkő silány minősége indokolta a habarccsal való bevonását. A rábahídvégi "mérföldkő a buda—gráci út és egyben postaút távolságjelzését szolgálhatta, felállítása viszont a méterrendszer 1874. évi bevezetése után történhetett, s így az eredetileg mérföldkőnek kifaragott követ már „Km"-jelzéssel látták el. Ez az út Veszprémnél csatlakozik a Keszthely—Veszprém—Székesfehérvár—Buda városok között kiépített úthoz, amely az 1850. évi közutakra vonatkozó minősítés értelmében az állami közúthálózat része lett. A második mérföldkő Csákánydoroszló község területén, a Körmendi út 74. sz. ház előtt állt, 2 m-re az útburkolat szélétől (9. ábra). Az említett házat Horváth Miklós tanár lakja, aki a következőkről tájékoztatott: A házat, amely előtt a mérföldkő áll, 1902-ben született anyósa építtette 1922-ben, amely ház az akkor itt kialakuló utca első háza volt. Az utca — amelyet később Körmendi utcának neveztek el — egykor Rábadoroszló és Nagycsákány községek között a határvonalat képezte. A két községet 1938-ban egyesítették és kapta a jelenlegi Csákánydoroszló elnevezést. (Nagycsákány neve az 1851. évi „Lipszky"-féle térképen „CSÁKÁNY" megjelöléssel szerepel.) Rábadoroszló és Nagycsákány a Batthyány grófok tulajdonát képezte. A kővel jelzett egykori útvonaltól 200—300 m-rel odébb fut a kiigazított vonalvezetésű 8-as főút. Ez az út az említett 1851. évi térkép tanúsága szerint éppen Csákány községen futott át, mint az egykori veszprém— grazi út. 9. ábra. A csákánydoroszlói távolságjelző kőoszlop — az 1976. évi felvételen még eredeti helyén Jelenlegi helye ismeretlen 146