A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

rolyvárostól való távolságát jelzi, német mérföldben (1 mf= 7532,485 m) meghatározva. Az oszlop középső' harmadában a latin felirat az építést elrendelő császárra utal. A mérföldkő lábazatánál pedig a kiindulás pontját jelző „0" követ helyeztek el (6. ábra). Ritka, egyedülálló közlekedési műtárgy az egykori Habsburg birodalom területén, s a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban féltő gonddal őrzik. Ugyancsak Horvátország területén az 1803—1819 között megépített Lujza úton (ma jelentős részében az E—96-os nemzetközi főútvonal) Rauchmüller Ferenc építési igazgató 1828-ban itt tett szemleútja folyamán még látott az akkori Lujza úton mérföldköveket. Jelentésében írja: „Minden 4000 bécsi ölnyi útmérföld 16 részre van osztva, tehát minden rész 250 öl hosszúságú, amely szakaszon belül számozott köveket látni, mérföldenként pedig mérföldkövek jelölik a távolságokat, amely mérföldköveken az út két végpontja a Károlyváros és Fiume közötti távolság feltüntetése mellett az út tengerszint feletti magasságát is jelenti "

20 Sajnos, a Rauchmüller Ferenc által 1828-ban látott távolságjelző „számozott kövek"-ből 1980-ban, az egykori Lujza úton tett szemrevételező bejárása alatt a szerző már semmit nem talált. A magyar törvényhozás 1874-ben vezette be a méter-rendszert.

21 A Hajdúvámos— Pércs irányát nyíllal mutató, vasból öntött jelzőtábla már ez után készült. E becses darabot a Közlekedési Múzeum őrzi, jelenleg a közúti közlekedést bemutató állandó kiállításon látható, két díszesebb kivitelezésű, színes öntöttvas irányjelző táblával együtt, amelyek Pusztamonostor, illetve Izsák és Kiskunfélegyháza irányát és távolságát mutatják. E táblák távolságjelzésének érdekessége, hogy századkilométer pontosságú meghatározást adnak. A táblák látványosságát Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye festett címere fokozza.

22 A mai Magyarország területén még Szombathely környékén álltak a századforduló tájáról származó távolságjelzést szolgáló közúti műtárgyak. Vas megyében, a Szombathelyi Közúti Igazgatóság igazgatási területén több útmenti, régebbi korból származó kőből faragott — feltehetően távolságjelző — közúti jelzőoszlop található, részben a 8-as főút mentén és közelében, részben a 87-es és a régi 86-os utak mellett —, összesen 5 darab. Ezek az obeliszkszerű, mészkőből faragott kőoszlopok formailag teljesen azonosak a Közlekedési Múzeumban elhelyezett újszőnyi (komáromi) mérföldkővel. Különbség csupán feliratozásukban található, amennyiben az újszőnyi mérföldkő bevésett mérföld-jelzést visel, a Szombathely környéki új lelet kövei viszont, egy kivételével, sima felületűek. E kivételt képező kő felirata pedig, bár ugyancsak vésett, de „Km"-jelzést kapott. A közvetlen Szombathely környékén levő egyik követ a kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény udvarába szállították, egy másik mérföldkövet, amely Szombathely város beépített területének szélén állott, a szombathelyi Helytörténeti Múzeum ásatta ki és saját területén állította fel. A kiskőrösi Szakgyűjtemény udvarában felállított kőre annak eredeti helyének, a pozsonyvarasdi útvonal mentén elfoglalt helyzetének megfelelően Tóth László oki. mérnök, a Szakgyűjtemény vezetője feliratot festett (14 M POSONYBA —15| M VARASDRA). 20 Franz Rauchmüller: Uebersicht der dem Ungarisch Adriatischen Meereshandel dienenden Land und Wasserstrassen, und der dazu gehörigen Seehafen. Landesbaudirection, Buda, 1831. II. rész, 15—16. p. 21 Az 1874. évi VIII. tc.-ket a méter-rendszer bevezetéséről 1874. április 17-én szentesítették. Az Országgyűlés Képviselőházában április 20-án, a Főrendek Házában április 21-én hirdették ki. L. Magyar Törvénytár 1872—1874. évi köt., 247—254. p. 22 Az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területe a felszabadulásunk utáni közigazgatási rendezés alkalmával részben Pest megyéhez, részben pedig Bács-Kiskun megyéhez került. 143