A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Tisza István: Magyar nyelvű szakkönyvek a repülésről 1920-ig 379

DOBOS István: Repülőgéppel a fronton. Egy hadipilóta feljegyzései. Athenauem k. Bp., 1916. 47 p. Fejér Imre előszavával jelent meg a Modern Könyvtár sorozat keretében 499—500. számként ez az elbeszélésgyűjtemény. Az előszó bemutatja a szerzőt, ismerteti korábbi repülős teljesítményeit. A tizenegy elbeszélés élményszerűen eleveníti meg a háborús repülők életét, harcait úgy, hogy közben megismerkedünk az akkori gépekkel, fogalmat alkothatunk magunknak azok teljesítményeiről, szerkezeti hibáiról, előnyös tulajdonságairól, műszerezettségéről és sok olyasmiről, amit a pilóta talán véletlenül említ meg, de ma számunkra érdekes adat. Illusztrációt, tartalomjegyzéket nem találunk a kötetben. KARINTHY Frigyes: A repülő ember. Wittmann Viktor emléke. Athenaeum k. Bp., 1916. 47 p. A kötet bevezető sorai „Bécs, május 10." dátummal röviden közlik Wittmann halálhírét és a szerencsétlenség körülményeit. Ezután a szerző a könyv előszavában megemlékezik Wittmannról, mint barátjáról, aki megismertette vele is a repülés élményét, és leírja első közös repülőútjukat. A könyv tartalma az a karcolatgyűjtemény, amit megismerkedésüktől a pilóta haláláig írt a szerző a repülők életéről, majd Wittmann haláláról. Ez a kötet is a Modern Könyvtár sorozatban jelent meg, a 460—461. számú kötetként. Fényképmellékletén Wittmann arcképe látható repülőgépe előtt. A kötetet tartalomjegyzék egészíti ki. WEILER Lajos: A repülőgépek szerkezetének ismertetése. Kókai Lajos k. Bp., 1917. 61 p. Az előszóban így ír a szerző: „Nem volt ezideig magyar könyv, mely a mai modern repülőgépeket az érdeklő közönséggel megismertesse. „Ez után röviden vázolja a könyv tartalmát és egyben jelzi, hogy: „. . . a háborúban résztvevő saját gépeinket. . . lesz alkalom a következő köteteimben részletesen ismertetni." A bevezetésben megállapítja: „. . . már a repülés nem sport, hanem foglalkozás, illetve gyártás." Megemlíti a jelentős eredményeket, amelyekkel a repülés dicsekedhet. Ezután felsorolja a repülőgép fo részeit, majd ezekről külön-külön fejezetekben ír. A motoroknál ismerteti a fontosabb típusokat és azok jellemző adatait. Ugyanígy mutatja be a törzs, a futószerkezet, a hordfelület, a kormányzó készülék típusait és jellemzőiket. Ez után az egyes ismertebb és elterjedtebb géptípusokat ismerteti külön fejezetekben: előbb az egy, majd a kétfedelű gépeket és a vízi repülőgépeket. Külön fejezet az „Aviatika a háborúban", végül pedig a „Magyar aviatika". Ebben megemlékezik az első magyar pilótákról és a Magyar Aero Szövetségről, valamint a magyar repülőgép gyárakról. A szöveget az ismertetett repülőgépek fényképei illusztrálják. WEILER József: A légiforgalom. Pfeifer F. k. Bp., 1918. 34 p. Az előszó szerint a könyv célja a légiforgalom szervezési kérdéseinek ismertetése. A bevezetés megemlékezik az első Budapest—Bécs repülőpostáról és vázolja a repülés fejlődésének jövőbeni kilátásait. Az első fejezet a technikai fejlődés és a szervezés kérdéseivel foglalkozik. A repüléstechnikai kutatások céljára „repülő technikai kísérleti állomás" felállítását tartja szükségesnek, s a repülés biztonsága érdekében meteorológiai állomások és repülőterek építését és berendezését javasolja. 393