A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Tisza István: Magyar nyelvű szakkönyvek a repülésről 1920-ig 379

A következő fejezetek a motor nélküli és a motoros aeroplánokat, azok fő részeit, kezelési ismereteiket tárgyalják. Külön fejezetben ismertetik a szerzők a sinustörvényt, majd a jövő repülőgépeit és a repüléstechnika várható fejlődését igyekeznek megrajzolni. Néhány függelék — táblázatokkal és képekkel — egészíti ki a tartalmas kötetet. VÁGÓ Pál: Az önműködő ferdeségszabályozás elmélete és kísérleti demonstrációja. Pátria k. Bp., 1914. 152 p. Bevezetés nélkül, hét fejezetben tárgyalja a szerző az anyagát. A ferdeségszabályozás fogalmát és alapfeladatát vázolja először, majd a „Stabilizátor kétszerkezeti princípiuma" c. részben tovább elemzi a kérdés lényegét. Ezután a giroszkópos ferdeségmérő műszert ismerteti és bírálja. A következő részben pedig levezeti a ferdeségszabályozó aeroplánstabilizátor elméletét. A ferdeségszabályozó automata szerkezeti megoldásának egy korábbi és egy tökéletesített, második típusát mutatja be és ismerteti ezután, kiemelve a stabilizátor aviatikai jelentőségét. Az ezt követő „Históriai észrevételek" c. részben néhány hasonló külföldi berendezést ismertet és hasonlít össze a bemutatott műszerrel. Szövegközi rajzok és a műszert bemutató fényképes táblák teszik teljessé a kötetet. WITTMANN Viktor: A repülőgépekről. Turner Károly könyvének felhasználásával. Lampel k. Bp., 1916. 47 p. A Magyar Könyvtár sorozatban megjelent 759. számú füzet érdekes összefoglalása a repülés addigi világtörténetének. Kizárólag repülőgépekkel foglalkozik, léghajókat nem említ. Lilienthaltól a háborúban is használt korabeli gépekig ismerteti és értékeli az egyes típusokat. Az úttörők munkásságának ismertetése után az első reális eredményeket, majd a francia, német, osztrák—magyar aviatika eddigi teljesítményeit tárgyalja. Külön fejezetet szán az első nagyobb túrarepüléseknek. Elsősorban az 1911. évi London—Manchester közötti 185 mérföldes repülések történetét írja le ebben. Szómagyarázat és tartalomjegyzék egészíti ki a tanulmányt. MIKES Lajos: Zeppelin. Lampel k. Bp., 1916. 76 p. Szintén a Magyar Könyvtár sorozatban, annak 754—755. számú füzeteként jelent meg a Zeppelin Ferdinánd életrajzát és munkásságát ismertető munka. A szerző megjegyzése szerint „. . . javarészben több kisebb-nagyobb német életrajz és szakmunka kivonatos átdolgozása, itt-ott fordítása". Az életrajzi rész után megemlékezik Zeppelin elődeiről, köztük a magyar származású Schwarz Dávidról, és tárgyalja a kormányozható léghajó megszerkesztése érdekében végzett kísérleteket. A továbbiakban az első Zeppelin léghajó felépítését, az azt követő kísérleteket, sikereket és kudarcokat vázolja. ír a Zeppelin típusú léghajók további sorsáról és a fridrichshafeni gyártelepről is. Utolsó fejezetében a léghajók háborús szerepéről emlékezik meg. Tartalomjegyzék zárja a könyvet. FEJÉR Imre: Madáremberek. A magyar repülések bús és vidám krónikája. Bíró M. k. Bp., 1916. 125 p. (7. ábra). Szász Zoltán előszavában méltatja a könyvet, mint amelyik a magyar repülés történetét mutatja be Blériot első rákosi repülésétől a háborús pilóta-hőstettekig. 391