A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Jordán Károly—Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Misura kocsigyár története 311

alaptőkével, melynek én a magyar kizárólagos gyártási jogokat s bizonyos külföldi szállítási jogokat, mint egyedüli szabadalom-tulajdonos, biztosítanám. Erősen bízom abban, hogy a Lü-tol a jelen viszonyok között, különösen, miután kísérleteim lénye­gileg befejezettnek tekinthetők s azonnal piacképes gép építhető, kellő anyagi támo­gatást kaphat. Különösen, ha ez ügyet kellő helyről meg tudja nyomni." 39 A Misurának címzett levélhez mellékelt 7 db levélmásolat és újságkivágat közül elsősorban a Magyar Királyi Légügyi Hivatal részére küldött beadvány számíthat a legnagyobb érdeklődésre, mivel ebben Asbóth összefoglalja hét éves külföldi tartóz­kodásának csaknem minden eseményét, kezdve pénzügyi ellátásán, illetve a kapott támogatásokon (pontos összegek megjelölésével), majd kísérletei lefolytatásán, azok eredményein és hányattatásán át a befejezésig, amelyben hazatelepülési szándékának indokait sorolja fel. Ebből idézünk: . . . „propozícióm egyelőre egy kisebb helikopter építésére vonatkozna maximum ca 200 HP motorral. . . Egy ily gép építési költsége — tapasztalataim és becslésem szerint — az 50 000,— pengőt, a mellékköltségekkel együtt pedig a 100 000,— pengőt meg nem haladná. A motor kivételével minden alkatrészt Magyarországon lehetne előállítani. A törzs és futómű heggesztett acélcső­ből, a forgószárnyak durálból épülnének. A mechanikai részt — fogaskerékközlőmű és a 2 drb. „össz-funkciós-agy" — egy magyar fogaskerékgyárban épülhetne. A gép építéséhez szükséges munka-órák számát 6000-re becsülöm. A gép építéséhez külön­leges berendezésre szükség nincs s az bármely egyszerűbb mechanikai műhelyben megépíthető." 40 A Magyar Királyi Légügyi Hivatalhoz címzett kilenc oldalas levél végén Asbóth tartalomjegyzéket adott annak a három dossziénak a tartalmáról is, amelyet az eredeti levélhez mellékelt. A dossziék tartalmazták pl. az A.H.X. jelű helikopter teljes doku­mentációját, a korábbi kísérletek felvételeit, számos levelet és memorandumot, to­vábbá a róla szóló külföldi újságcikkek bibliográfiáját. 41 A Misura Mihályhoz írott levél mellékletében a fentieken kívül egy Horthy István­hoz címzett levél másolata és öt db újságkivágat található még. Az utóbbiak a kül­földi sajtó híradásai Asbóth kísérletenől. Misura válaszát nem ismerjük, azonban a cég ekkorra már teljesen lehanyatlott, miután a harmincas évek közepétől a fokozatos leépülés korszakát élte—bár végleges felszámolására csak a második világháború után került sor. 42 Először a Magdolna utcai részleg állt le, műhelyeit időszakosan kisiparosok bérelték ki. Misura eladóso­dása olyan méreteket öltött, hogy hitelezői kénytelenek voltak bírósághoz fordulni követeléseik behajtása végett. Az Óriás utcai gyár szinte műhelyenként állt le, csak a kisebb javítások és a raktározás tartottak még. A Misura gyár lehanyatlásának okait elég nehéz felvázolni. A tönkremenés minde­nekelőtt összefüggött a kocsigyártó ipar általános válságának a hatásával, amelyet az autókarosszéria iparra való átállás csak ideiglenesen csökkentett. A karosszéria­ipar sem nyújtott ugyanis igazi üzleti lehetőségeket, hiszen még az egyetlen jelentős hazai autógyár, a MAG sem tudta fenntartani magát, és a harmincas évek elejére szintén tönkrement. 39 L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. 40 „A/A/C Magyar Királyi Légügyi Hivatal, Budapest. Kelt Berlin, 1940. április 20." 9 oldal + 3 oldal tartalomjegyzék, 8—9. p. L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. 41 A „B" jelű dossziéban a következő rajzokat küldte meg a Magyar Királyi Légügyi Hivatalnak: az A. H. X. izometrikus rajza (Párizs, 1938) és fő adatai, csúcsmagasság-grafikon, emelkedési idő­grafikon, horizontális sebességgrafikon, autorotációs süllyedési sebesség grafikon, az A. H. X. felül­nézete, elölnézete és oldalnézete. L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. « 1948-ban, Cg 19 989. 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom