A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Bálint Sándor: A Fejes-féle lemezautó gyártásának története 397
Az okirat 5. pontja így szól: „Fejes Jenő gépészmérnök budapesti lakos a részvénytársaságba 450 000 000 ... korona értékben és pedig 9000 db teljesen befizetett részvény ellenében természetbeni betétként hozza a tulajdonát képező és Budapest, Daróczi u. 1. szám alatt levő cégét a Magyar Lemezmotorgyárat minden felszerelésével és tartozékával, nemkülönben a Fejes Jenő rendszerű lemezmotorok gyártásánál alkalmazott részben már szabadalmazott, részben ezután szabadalmazandó technológiai eljáráshoz fűződő összes találmányi jogait az Északamerikai Egyesült Államok kivételével a világ összes államaira azzal, hogy amennyiben a részvénytársaság ezen szabadalmak gyártási jogát más vállalatra, avagy személyre ruházza át, úgy a szabadalom gyártási díjának belföldi gyártás esetén 5%, azaz öt százalék, külföldi gyártás esetén pedig 15%, azaz 15 százalék illeti Őt meg." A 6. pont a következőket rögzíti: „Az aláírással egyidoben az alaptőkére a jegyzett részvények 30%-a, vagyis részvényenkint 15 000 K, ... nemkülönben az alapítási költség befizetendő a Duna Lloyd Bank Rt. pénztáránál, Bpest V. Deák Ferenc utca 14. szám alatt az alapítandó részvénytársaság alapítási számlája javára eszközlendő fizetéssel. — A hátralékos 70% . . . befizetési határideje 1923. október 1. napja." A továbbiakban — egyebek mellett — úgy döntöttek, hogy az igazgatóság 20—24 tagból fog állni és megválasztásuk három évre szól. Az okiratot, mint alapítók a következők írták alá: első helyen a Magyar Lloyd Bank Rt., majd Őt követte az Elektromos Kohóművek Rt., Meczner Tibor sárospataki földbirtokos, ár. Kossalka János műegyetemi tanár, miniszteri tanácsos, Gálóczy Árpád mérnök, Fejes Jenő gépészmérnök, Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezete, Rejtő Sándor műegyetemi tanár, Herrmann Miksa műegyetemi tanár, Fejes Andor mérnök tanácsos, a Francia Gépészmérnökök Országos Szövetségének tagja, Szatmáry Király Pál boldvai földbirtokos. Az okmány mellé csatolták a részvényjegyzők több száz nevet tartalmazó névsorát, amelyben a már felsoroltakon kívül szerepelt — többek között — Horváth Sándor ny. alezredes, Kirschner Jenő ezredes, Petróczy István, a Kereskedelemügyi Minisztérium Légügyi Hivatalának vezetője, Reményi Schneller Lajos igazgató, Kandó Kálmán gépészmérnök. 1923. szeptember 29-én tartották meg a „Fejes" Lemezmotor és Gépgyártó Rt. alakuló közgyűlését, amelyen az igazgatóságba választották 6 : Hefty Richárdot, Gálócsy Árpádot, Rejtő Sándort, Fejes Jenőt, Gálócsy Zsigmondot, Fejes Andort, dr. Kossalka Jánost, Herrmann Miksát, Petróczy Istvánt, dr. Meczner Tibort, Csanády Aurélt, dr. Rajner Bélát, Desseffy Gézát, Tarnay Kálmánt, Riedl Gézát, dr. Darvas Gyulát, Székely Mihályt; a felügyelőbizottság tagja lett: Fényes Kornél, dr. Kálmán Károly, dr. Zsedényi Béla, dr. ősz Béla, Hajdú Imre, Balogh Gábor, Peterdy Jenő. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét a szükséges mellékletekkel együtt benyújtották a Cégbírósághoz a részvénytársaság hivatalos bejegyzése végett. A bejegyzés folyamata — az adatok ellenőrzése, az aláírások stb. egyeztetése — több hétig eltartó folyamat. Az új részvénytársaságot sürgette az idő, ezért kéréssel fordult a Cégbírósághoz, kérelme soron kívüli elintézését kérve. Beadványukban így fogalmaztak 7 : ,Kérel műnket azzal indokoljuk, miszerint több állami munka elvégzésére kaptunk megbízást, amelynek elvégzése halasztást nem tűr. Minthogy pedig cégünk bejegyzése nélkül a munkánkat meg nem kezdhetjük, így tehát cégünk soronkívüli bejegyzése fontos állami érdekből is indokolt." A fontos állami érdek: három darab hathengeres repülőmotor elkészítésére kaptak megrendelést. A motor felépítését, néhány műszaki adatát a Repülés c. folyóirat 1923. októberi száma közölte, amely szerint hathengeres, 50 LE-s (kb. 37 kW) lemez6 Cg 22 228/1. 7 Cg 22 228/2. 409
