A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 505 - A Feiro DONGÓ repülőgép modellje (Rév Pál) 545

Elképzelésük az volt, hogy az első világháború után konszolidálódásnak indult országban megkezdődő polgári repülés céljaira a légügyi hatóságoknak, repülési vállalatoknak és sportszervezeteknek magyar gyártmányú repülőgépeket bocsáthassanak rendelkezésükre. Feigl László, a Hungária Automobil Rt. igazgatója adta a létesítendő üzem szerény tőkéjének 60%-át, Feigl Gyula és Rotter Lajos műegyetemi hallgatók pedig családi segítséggel összegyűjtötték a hiányzó 20—20% tokét, és ellátták az üzem vezetését. A két műegyetemi hallgatóra hárult a készítendő repülőgépek szerkesztési rajzdokumentációinak elkészítése. A vállalat ideiglenes telephelye Budapesten, a Daróczi út 1. sz. alatt, Asboth Oszkár üzemének egy részében volt. A szűkre szabott munkahely arra késztette az új cég vezetőit, hogy a repülőgépek kivitelezésénél igénybe vegyék a Hungária Autóműszaki Rt. Tavaszmező utcai telephelyét is, amelynek igazgatója Feigl László volt. A FEIRO cég rövid működése alatt gyártott repülőgépei teljesen faépítésűek voltak. A vállalat által készített első repülőgép a cég neve után a FEIRO /jelzést kapta. A négyüléses, zárt utaskabinú, forgalmi céllal épült repülőgépbe egy Le Rhone csillag elrendezésű, léghűtéses 120 LE-s (kb. 88 kW) forgómotort építettek be (3. és 4. ábra). A jármű repülései során szerzett tapasztalatok alapján készült el a cég második repülőgépe, a FEIRO Daru jelzésű 4 személyes H—MAFA lajstromjelű utasszállító repülőgép (5. ábra). A szárnykiképzésben, a vezérsíkok tekintetében eltért az első géptől. Törzsében egy 180 LE-s (kb. 132 kW) 8 hengeres vízhűtéses V elrendezésű Hispano motort építettek be. Értékesítésére nem került sor. 3. ábra. A FEIRO I repülőgép törzsének szállítása a gyárból a Mátyásföldi repülőtérre (1923)