A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés társadalmi egyesületeinek könyvkiadványai 469

a tagoknak állandóan rendelkezésére áll. A Soffor c. szaklapot ad ki, mely minden tagnak tagsági díj ellenében díjtalanul jár. Ugyancsak az egyesület tagjait jogtanácsosa útján ingyenes jogsegélyben részesíti. Célja továbbá az egyesületi tagok ingyenes állásközvetítése a rendelkezésre álló eszközök segélyével. Végül a nemzetközi érintkezés a külföldi hasoncélú egyesületekkel."

44 Az Országos Magyar Sofó'r Egyesület az állásközvetítés megszervezésére tett is kísérletet: eló'ször azt javasolta, hogy a Királyi Magyar Automobil Club a többi sofőr testülettel közösen hozzon létre állásközvetítő' irodát,

45 majd saját klubhelyiségében (Podmaniczky [ma: Rudas László] u. 59.) ingyenes állásközvetítéssel próbálkozott, de sikertelenül.

46 1913 februárjában e két egyesület ismét a Szakegylet keretén belül egyesült. Mindkét egyesület legtöbbet méltatott eseménye az évenként jótékony célra (segélyalap, könyvtáralap) a Királyi Magyar Automobil Club magasrangú képviselői védnöksége alatt megtartott bál volt.

47 Mindkét egyesület érdekvédelmi munkájában a Magyar Automobil Club közbenjárására és pártfogására számított. „A Magyarországi Automobilvezetők és Szerelők Szakegylete különböző kérdések támogatása iránt megkeresést intézett a klub igazgatóságához. Amennyiben az igazgatóság az ezen megkeresésben előadottak tekintetében a fentemlített szakegylet intencióval legnagyobb részt egyetért, elhatározta az igazgatóság, hogy a kérelmük méltánylást érdemlő részére nézve az ügy érdekében a legmegfelelőbb előterjesztést tesz az illetékes hatósághoz"

48 — határozta el minden konkrétum nélkül a Magyar Automobil Club választmánya. A Gépkocsivezetők a vasas szakszervezet keretén belül 1911-ben létrehozták szabadszervezetüket, a Magyarországi Gépkocsivezetők, Szerelők és azok Segédmunkásainak Védelmi Alapját. E szabadszervezet tagjai 26 heti befizetés után betegségi, halálozási, illetve munkabeszüntetés idejére járó segélyekre voltak jogosultak.« Az első világháború idején a gépkocsivezetők katonai szolgálatot teljesítettek, a Szakegylet tényleges tevékenységet nem fejtett ki. 1918. március 2-án alakult meg a Magyar Központi Soffor Egyesület. Az egyesület tevékenységéről semmit sem tudunk, de célkitűzése ismert: „Célja a soíforök társadalmi nevelése, azok anyagi helyzetének javítása és tüdőbeteg tagjai részére — mihelyt azt anyagi helyzete megengedi — egy szanatórium létesítése. Az egyesület működési iránya: Az egyesület időnként összejöveteleket tart, az automobilizmusra vonatkozó tudományos előadásokat rendez, a soíforök műszaki továbbképzését előmozdítja. Közbejár a soíforök érdekében hatóságoknál, versenyek, kiállítások rendezését elősegíti és sofTŐrtagjainak díjmentesen állást szerez. Helyiségében lehetőségéhez képest automobilipari gyűjteményt szervez... Tagjai és azok családtagjai részére lehetőség szerint ruházati és egyéb szükséglsti, úgyszintén élslmicikkek olcsó beszerzését elősegíti."

50 Az őszirózsás forradalom idején, 1918. november 23-án alakult meg a vasasszakszervezet keretén belül a Gépkocsivezetők és Szerelők Szervezőbizottsága.

51 44 A Soffor, 1911. 1. évf. 2. sz. nov. 15., 10. p. 45 A Soffor, 1912. 2. évf. 2. sz. jan. 15., 2. p. 46 A Soffor, 1912. 2. évf. 8. sz. ápr. 15., 4. p. 47 Az Automobil, 1908. 6. évf. 13. sz. márc. 28., 29—30. p.; 1912. 10. évf. febr. 11., 6. sz. 5. p.; febr. 18., 7. sz. 7. p. 48 Magyar Automobil Újság, 1905. 3. évf. 3. sz. jún. 10., 68 p. 49 Eperjesi László: Gépjárművezetők a magyarországi munkásmozgalomban. KÖTUKI, Bp., 1978. 37 p. 50 A Soffor, 1918. 8. évf. 3. sz. márc. 31., 3. p. 51 Eperjesi László: Jöjjetek, ezrével állni a sorba! Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, Bp., 1979. 134. p. 479