A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés társadalmi egyesületeinek könyvkiadványai 469

egyéb városi vagy megyei útadónak vagy kövezetvámnak eltörlése. Az úthálózatnak megfelelő és gyors kiépítése, az utak jókarban tartása... A motorbehozatalt, valamint az üzemanyagokat terhelő vámok, adók, illetékek ésszerűbb megállapítását kieszközölni. Service-kocsik beállításával az országúti forgalmat biztonságosabbá tenni... Nagyszabású sajtópropagandával, ankétokkal stb. a motorellenes közhangulatot megváltoztatni."

38 Magyarországi Tátra Automobil Club Az azonos márkájú autók tulajdonosainak „társadalmi köre" volt a Tátra Autóklub. Az egyesület 1930 áprilisában alakult. Egyetlen említésre méltó programját még az év októberében bonyolította le: a klub 34 tagja háromnapos túra keretében meglátogatta Nesselsdorfot, és ott megtekintették a Tátra autógyárat.

39 1931-ben a klub a Magyar Touring Clubbal lépett kapcsolatba. Tervbe vették, hogy a Tátra Club tagjai is megkapják a Magyar Touring Club tagjait megillető 5—15%-os kedvezményt a szállodákban és a garázsokban.

40 1932 márciustól októberig a Magyar Touring Club hivatalos lapja címfejében tüntette fel a Magyarországi Tátra Automobil Clubot is, de tevékenységéről nem ejtett szót. A Tátra Autóklub — hasonlóan az Automobilosok és Motorosok VédŐ Egyesületéhez — 1937-re már megszűnt, mert a Központi Statisztikai Hivatal az évi, a budapesti egyesületeket regisztráló felmérésében már nem szerepel.

41 A gépkocsivezetők egyesületei Az egyesületek másik fo csoportját a hivatásos gépkocsivezetők szervezetei alkották. Az asztaltársaságok (a Cyclop garázs sofőrjei és munkásai jótékonycélú asztaltársasága; a kőbányai, józsefvárosi, budai, kispesti, budafoki gépkocsivezetők asztaltársasága)

42 tagjai törzsvendéglőjükben gyűltek össze rendszeresen, szabad idejüket közösen töltötték el, néhány közülük nehéz helyzetbe jutott szaktársaikon is segített: évente karácsonykor sofőrárvákat ruháztak fel. A sofőregyesületek között a jelentősebbek érdekvédelmi szervezetek voltak. 1901. december 21-én alakult meg a hivatásos gépkocsivezetők első egyesülete, a Magyarországi Automobilvezetők és Szerelők Szakegylete. Célja: „a soffőrök anyagi érdekeinek szem előtt tartása, a soffő/ök szakképzettségének fokozása, a nemes értelemben vett kartársi szellem ápolása, különösen a soífőri kar erkölcsi nívójának fokozása."

43 Riszben a szakegylet kivált tagjai alakították 1911. szeptember 15-én az Országos Magyar Soffőr Egyesületet. Alapszabálya már a sofőrszakma sajátos feladatainak megoldását is kitűzte céljául. „Az egyesület célja a tagoknak társadalmi téren való együttműködését és egymás közötti érintkezését előmozdítani, továbbá ezek kulturális működését felolvasások, ismeretterjesztő előadások és szaklap segélyével tereszteni. E cél előmozdítására saját helyiséget tart fenn, mely könyvtárával együtt 38 Magyar Sofőrújság, 1930. 1. évf. 9. sz. okt. 11., 3. p. 39 Autó- és Motorújság, 1930. 9. évf. 9. sz. máj. 1., 25. p.; Autó, 1930. 9. évf. 20. sz. okt. 15., 17. p.; Magyar Sofőrújság, 1930. 1. évf. 10. sz. okt. 18., 22. p. 40 Autó-Traktor, 1931. 2. évf. 11. sz. 14. p. 41 Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei. Stat. Hiv. Bp., é. n. 166 p. 42 Gépkocsivezetők Lapja, 1927. 4. évf. 1. sz. 13—14. p.; Autó- és Motorújság, 1925. 5. évf. 5. sz. márc. 1., 10. p. « A Soffőr, 1912. 2. évf. dec. 8. p. 478