A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés társadalmi egyesületeinek könyvkiadványai 469

repülőgépek hetente meghatározott időben érkeznének a vidéki repülőterekre.

17 E gazdag, de túlzó, megvalósíthatatlan tervekkel szemben az országutakon szabálytalanul közlekedő kerékpárok és szekerek ellenőrzésére a Belügyminisztérium közlekedésrendészeti osztálya által kiküldött csendőrjárőrök számára az autókat az egyesületek biztosították: a klub költségére bérelték a járőrautókat, illetve a tagok bocsátották a saját kocsijukat rendelkezésre.

18 E klubok tagjai az országos szervezet előnyét abban érezték, hogy a klubtagoknak járó kedvezményeket az egész országban kölcsönösen élvezték. A Magyar Automobil Clubbal együttműködve, támogatására számítva volt még néhány kísérlet egyesület alakítására az első világháború előtt. A műszaki szakembereket kívánta tömöríteni az Osztrák Automobil Club patronálása mellett működő bécsi és a berlini Automobiltechnische Gesellschaft mintájára a Magyar Automobiltechnikai Egyesület. Az előkészítő bizottság néhány hónapos szervező munkája után

9 1905. május 19-én huszonhatan gyűltek össze az alakuló közgyűlésre, főként fiatal mérnökök, szakírók és „automobil műszerészek", szerelők.

20 A tényleges működését azonban az egyesület csak a következő évben kezdte meg. Érdemes figyelemmel kísérni viszonyát az Automobil Clubhoz. Az előkészítő bizottság még különállását hangoztatta: „Az egyesületnek kizárólag csakis műszaki céljai vannak. A sportot az automobil-technika fejlesztésére alkalmas és szükséges eszközül ismeri ugyan, de öncélnak nem tekinti, miért is az automobilsport ápolására és előmozdítására alakult hazai egyesületnek működési terréniumát érinteni nem fogja, de közérdekű célja folytán valamennyi automobil-technikai és automobil-sport egylettel keresni fogja a testvéri kapcsolatot."

21 Az alakuló közgyűlésen bejelentették, hogy a Magyar Automobil Club tagjai belépnek az egyesületbe, hogy ezzel erősítsék, támogassák. A Magyar Automobil-technikai Egyesület elnöke, Born Frigyes, aki már az egyesület megszervezésében is élen járt, a Magyar Automobil Club igazgatóságának tagja és a kiállításrendező bizottság elnöke volt. Az alapszabály kidolgozására megválasztott 12 tagú bizottság tagjai között olvasható a Magyar Automobil Újság, az Autóklub hivatalos lapja szerkesztőinek, Sándor Gyulának és Jeremiás Arnoldnak neve. 1906 januárjában a kibővített nevű Magyar Automobil- és Motortechnikai Egyesület a Magyar Automobil Club támogatását kérte. Válaszlevelében a klub választmánya tartózkodóan felelt: az új egyesület megalakítását üdvözölte, de támogatásáról csak a teljes alapszabály megismerése után határozhat.

22 Ez óvatos válasz ellenére a Magyar Automobil Újság állandó melléklapja, a „Gazdasági Gép- és Motor Újság" 1906. január 15-től a Magyar Automobil- és Motortechnikai Egyesület címfejjel jelent meg. A március 1-én publikált alapszabály így fogalmazza meg az egyesület célkitűzéseit: „Az egyesület az automobil- és motortechnika, továbbá a szakbavágó iparok műszaki fejlesztését célozza. Ösztönzéssel és kedvezményezésekkel szolgál e téren és a vele kapcsolatos technikai és ipari ágakban. Az ezekben felmerülő jelenségeket munkakörébe vonja. Tagjai között eszmék és tapasztalatok kicserélését létesíti, ill. előmozdítja. Általában az automobil- és motortechnika és a motorok és automobilok ismeretének és használatának népszerűsítésén munkálkodik a Magyar Automobil Club eziranyú törekvéseinek a maga körében való előmozdítása céljából."

23 A későbbi 17 Értesítő, 1938. 2. évf. 10. sz. 3. p. is Értesítő, 1938. 2. évf. 1. sz. 6. p. 1

9 Varrógép-, Kerékpár- és Automobil Újság, 1905. 4. évf. 2. sz. 6—8. p. 20 Magyar Automobil Újság, 1905. 3. évf. 3. sz. jún. 10., 83. p. 21 Varrógép-, Kerékpár^ és Automobil Újság, 1905. 4. évf. 2. sz. 6—8. p. 22 Magyar Automobil Újság, 1906. 4. évf. 2. sz. jan. 15., 86. p. 23 Magyar Automobil Újság, 1906. 4. évf. 5. sz. márc. 1., 170. p. 473