A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Bálint Sándor: A Fejes-féle lemezautó gyártásának története 397

5. ábra. Fejes első autója 1922-ben alapterületet —, az induláshoz szükséges szerszámgépeket is a honvédségtől vette át részben bérbe, részben jutányos áron vásárolta meg őket. A kezdés nyilván sok nehézséggeljárt, ugyanis 1922 őszén, amikor a Honvédelmi Minisztérium elrendelte a bérbe adott épületei kihasználtságának ellenőrzését, a Daróczi úti objektumról azt jegyezték fel, hogy az épületnek a Fejes által bérbe vett része nincs teljesen kihasználva, a cég az indulás problémáival küszködik.3 A Daróczi úti gyár mellett egy rövid ideig a Lenke, illetve a Fadrusz utcai helyiségben is tovább folyt a munka. Az első lemezautót (5. ábra) — egyes visszaemlékezések szerint — a Fadrusz utcai műhelyben állították össze, a ragasztott falemezből formált kocsiszekrényét pedig a Daróczi u. 1. sz. alatti objektumban levő Kelenföldi Faipari és Építő Rt. készítette el, Asbóth Oszkár elgondolása szerint. Fejes és munkatársai nagy munkát végeztek. Az új járművet igyekeztek megismertetni a nagyközönséggel; érdekes, hogy nem kiállításra vitték, hanem egy ismertetőt nyomtattak és terjesztették*. Tekintve, hogy az első lemezautóról máshol nem írtak, továbbá Fejes ebben fogalmazta meg először a lemezautóval kapcsolatos értékelését, ezért a prospektust mint egyedüli forrást, amely a Lemezgyárban készült járműről és előállításának technológiájáról szól, részletesen ismertetjük. A nyomtatvány szövege így kezdődik: „Van szerencsém becses tudomására hozni, hogy az első, minden ízében magyar automobilt, amely bármely külföldi elsőrangú gyártmánnyal minden tekintetben versenyképes, sikerült több évi szakszerű tanulmányozás után, fenti gyáramban végre előállítanom. 3 Honvédelmi minisztériumi Levéltár (HmL). 11. 1049. Cs. 1922. IX. 21. 4 Magyar Lemezmotorgyár. „Élet" Irodalmi és Nyomda Rt. (é. n.) 4 p. 405