A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Tisza István: Magyar nyelvű szakkönyvek a repülésről 1920-ig 379

A repülésnek gyakorlati célú — itt meteorológiai — felhasználásával és jelentőségével foglalkozik az alábbi tanulmány (3. ábra). TOLNAY Lajos, ifj.: A tudományos léghajózás a magasabb légrétegek kutatásának szolgálatában. Pesti könyvny. Bp., 1901. 93 p. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójának, KonkolyThege Miklósnak megbízásából készült tanulmányhoz maga az igazgató írt előszót. Ebben vázolja azokat a nemzetközi törekvéseket, amelyek korában a léghajózás meteorológiai célú felhasználása terén folytak, s ezzel indokolja a szerzőnek adott megbízást. A szerző tanulmányát nem tagolja külön fejezetekre. Bevezetésként a légi meteorológiai vizsgálatok jelentőségét hangsúlyozza, majd ismerteti a modern meteorológiai gyakorlatban korábban alkalmazott gázgömbök típusait. ;-.'."'. -.''•'. • ••. ••• :- • . : \ TriMíMÁXYOS LftilIAJÓZÁN .../' süouíÁL.vr.y.AN. ^ • :•••••• • • IK.I roi.x.M I,A.H»S. ISÍ'iiAI'Eiil '.;...•• III. ' H 3. ábra. Tolnay Lajos tanulmányának címlapja Elsőként és legterjedelmesebben az embert is szállító ballon típusait tárgyalja. Leírja a töltésére használt gázfajtákat, majd a ballon anyagát, köteleit, kosarát és annak felszerelését, a szállítandó műszereket és meteorológiai szerkezeteket. A fel- és leszállás technikáját különös gonddal tárgyalja. Ugyancsak részletesen ismerteti a ballonnal végzett meteorológiai megfigyelések és mérések technikáját. A továbbiakban az ember nélkül közlekedő kötött és szabad léggömböket mutatja be. Az utóbbinak a jelentőségét főleg abban látja, hogy 10 000 méteres magasságon felül is emelkedhet. Megállapítása szerint az ember számára sem lenne technikailag lehetetlen az ilyen nagy magasságba való emelkedés, csupán megfelelő szerkezeteket kellene erre a célra építeni. 383