A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

7. ábra. A Stáczió utcai vonal végállomása a forgalmi telepnél mérnök Laczka János oki. gépészmérnök volt. A központi áramfejlesztő telepen öt fő látta el a vonallal kapcsolatos feladatokat: Heiszler Gyula első gépész, Hochmann Venczel másod gépész, Jankovits Jakab első fűtő, Tolnagy Ferenc másod fűtő, Horváth Sándor géptisztító. A forgalomnál tizenheten dolgoztak: Amasits Ferenc kocsifelvigyázó, Bucsek Henrik, Eisels Hermann, Heinlein Lőrincz, Rácz János, Tomasek József, Sajgó Lajos, Bauer Lajos kocsivezetők, Szarnék Vilmos, Poppenberger János, Gömöri Ferenc, Joósz Antal, Szabó Ágoston, Hartl Vilmos kalauzok, Straszfeld Henrik kocsilakatos, Bukovits Pál és Gergely Ferenc pályaőrök.

23 Érdekes megfigyelni, hogy az alkalmazottak többsége fiatal, a kocsivezetők és a kalauzok átlagos életkora 28 év, a legfiatalabb közülük 24, a legidősebb 40 éves volt. A személyzet legidősebb tagja 50 éves, a legfiatalabb pedig 18 éves korában lett az új villamosvasút dolgozója. 1889. szeptember 3-án Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a szolgálati utasításokat a forgalmi igazgatóság és a kocsivezetők, kalauzok részére. A forgalmi igazgatóság szolgálati szabályzata 7 pontból állt. Az első pont kimondta: „A forgalmi igazgatóság felelős úgy az összes üzleti teendők vezetéséért, valamint az üzem biztonsága, rendje- és szabályosságáért." A második pont értelmében az üzemmel kapcsolatos minden ügyben ők képviselték az üzletvezetőséget a hatóságok és más közlekedési vállalatok felé. A harmadik pont így rendelkezett: „A forgalmi igazgatóság köteles a felsőbb helyről kibocsájtott rendeleteket végrehajtani, illetőleg azok végrehajtását ellenőrizni. Köteles az alája ren23 OLT Keresk. Min. K 229 1889-9. t. 350