A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

DR. MEDVECZKI ÁGNES BUDAPEST ELSŐ VILLAMOSVASÚTI VONALAI Előző évkönyvünkben a villamosvasút megszületésével, egyben a budapesti villamosvasutak építésének előzményeivel, a gépi vontatásra vonatkozó különböző elképzelésekkel, tervekkel foglalkoztunk fővárosunk tömegközlekedésében. A próba villamos megépítése és sikere mellett érintettük az első két normál nyomtávolságú vonal: a Stáczió (ma: Baross) és aPodmaniczky (ma: Rudas L.) utcai villamosvasút létrejöttét.

1 Most e két vonallal foglalkozunk részletesebben. Megvizsgáljuk, milyen szerződéseket kötöttek építésük, üzemeltetésük tárgyában, milyenek voltak a műszaki berendezések, hány alkalmazott látta el a forgalmi feladatokat, hogyan szabályozták a közlekedést, milyen hatással volt e két — már állandó — villamosvonal Budapest villamos-közlekedésének további alakulására, fejlődésére. A Budapesti Városi Vasúti Vállalat [BVV] Lindheim et Cie, Siemens és Halske és Balázs Mór közkeleti társaság 1888. március 1-én kelt levelében tett ajánlatot Budapest Főváros Tanácsának, hogy a Stáczió és a Podmaniczky utcai közúti vasutakat az addigi megállapodásokkal szemben nem gőzei őie, hanem villamos eiőre rendeznék be.

2 Hivatkoztak a Teréz körúti próbavasút sikerére, megállapítva, hogy „a villamos erő közúti vasutaknál tagadhatatlanul a legcélszerűbb, s legtökéletesebb motor — a közönség teljes elismerését vívta ki magának". A két vonal létesítésével kapcsolatos már megkötött szerződéseket csak néhány, utólagos megállapodással kérték kiegészíteni. Nevezetesen kérték, hogy az esetleges beváltáskor (megváltáskor) figyelembe vehető költségeket, az eredeti szerződésben foglalt feltételek betartása mellett utólag, az építés befejezése után állapítsák meg, tekintettel arra, hogy a villamosvasút kiépítése többe kerül, mint a gőzvasúté. A szerződési időt, amelynek lejártával a vasút minden térítés nélkül a főváros tulajdonába kerül, mindkét vonalnál, ugyanezen okból, 50 évre kérték felemelni. Szavatosságot vállaltak viszont arra nézve, hogy ha a fővárosi vasúthálózat végleges kiépítésére az engedélyt nem az ő társaságuk nyerné el, az alkalmazott Siemens és Halske villamos-rendszer szabadalmáért sem a már megépült és beváltandó vonalakra, sem az illető társaság által építendő új vonalakra nem kell szabadalmi díjat vagy illetéket fizetni. A szóban forgó két vonal villamos erővel való kiépítésére tett ajánlatukat azzal is indokolták, hogy így azokat közvetlen összeköttetésbe lehetne hozni a később építendő, de már tárgyalás alatt levő dunaparti és nagykörúti villamosvasutakkal. 1 Vö. A Közlekedési Múzeum Évkönyve IV. 1976—1978. (Szerk. dr. Czére Béla), Közdok, Bp., 1979. 365—383. p. 2 OLT Keresk. Min. K 229 1889-9 tétel. 22 A Közlekedési Múzeum évkönyve V. 337