A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Czére Béla: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 173

háború előtti kialakulása, a gépjárművezető-képzés kifejlődése,

28 az Autóklub története

29 mellett Bánki Donát és Csonka János gépjárműtechnikai munkássága, a porlasztó fejlődéstörténete

30 voltak a legfontosabb témák. Részletes feldolgozás tárgya a hazai taxiközlekedés („piros és kék" taxi,

31 „szürke és kockás" taxi) története. A hazai gépjárműgyártás kialakulása és fejlődése is igen jelentős teret kapott kutatásainkban: az első magyar autógyár, az aradi MARTA,

32 valamint a Phőnix és a MÁG gépkocsik gyártása,

33 a Fejes-féle Lemezmotor és Gépgyár történetének feldolgozása

34 mellett Múzeumunk gondoskodott a Rába gépkocsik történetét

35 feldolgozó tanulmány kiadásáról is. A gépjármű-közlekedés korszakát megelőző fogatolt járműközlekedés és -gyártás — összefüggésben Múzeumunk e gyűjteményének kifejlesztésével — ugyancsak bővítette kutatási tematikánkat. Ezen a területen — hasonlóan a gépjármű-kutatásokhoz — a tudományos munka részben a közúti és városi fuvarozás, a fővárosi bérkocsiipar történetének (a 19. század második felétől az első világháborúig) feltárására,

36 részben és főleg a fővárosi kocsigyártás,

37 a jelentős magyar kocsigyárak (Kölber,

38 Misura

39

) történetének feldolgozására irányult. Megkezdődött a kocsigyártó szakipari munkák (kovács, lakatos stb.) fejlődésének feldolgozása is, összefüggésben a céhtörténeti kutatásokkal. Az útépítés, a közúthálózat történetének feldolgozása csak újabban kapott szerepet a múzeumi kutatómunkában. Ezen a területen főleg két témakört kell említeni: úthálózatunknak a törökök kiűzése utáni fejlődését, valamint a híres 19. század eleji Lujza út építésének történetét.

40 Rátérve az aviatika témakörére, megállapítható, hogy a múzeumi kutatások e fiatal közlekedési ágazatunk szinte egész hazai területét feldolgozták. Számos részletkutatásunk a magyar aviatikának az első világháború előtti kialakulására, a rákosi repülőtér és az első hazai úttörők működésére, a magyarországi repülőgépgyártás kezdeteire,

41 a magyar légi forgalom megindítására, első légi forgalmi vállalatunk 28 L. Bálint Sándor: Közúti közlekedésünk motorizációja az első világháború előtt. Közlekedéstudományi Szemle, 1976. évi 9. sz. 415—418. p., továbbá: Gépjárművek vezetőinek képzése az első világháború előtt. Közlekedéstudományi Szemle, 1978. évi 10. sz. 461—468. p. 29 L. Bálint Sándor: 75 éves a Magyar Autóklub. Közlekedéstudományi Szemle, 1975. évi 7. sz. 292—299. p. 30 L. pl. Bálint Sándor: Az üzemanyag-párologtatótól a porlasztóig. = I. Évkönyv, 281—300. p. 31 L. Bálint Sándor: Pirostaxi—Kéktaxi. = III. Évkönyv, 265—335. p. 32 L. Bálint Sándor: Az első magyar autógyár. = II. Évkönyv, 235—261. p. 33 L. Bálint Sándor: A PHŐNIX és a MÁG gépkocsik gyártásának története. = IV. Évkönyv, 385—491. p. 34 L. jelen Évkönyvünk II. részében Bálint Sándor tanulmányát. 35 Múzeumunk gondozásában jelent meg Maertens György poszthumusz munkája: A „Rába" gépkocsigyártás története. A Közlekedési Múzeum Közleményei, Bp., 1980. 76 p. 36 L, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A fővárosi fuvarozó munkásság életmódja a XX. század első évtizedeiben. = A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1975—1976. Bp., 1977. 124— 167. p. 37 L. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Budapest kocsigyártó ipara a századfordulón. Közlekedéstudományi Szemle, 1977. évi 2. sz. 81—85. p.; továbbá: A fővárosi kocsigyártó ipar története a tőkés fejlődés kezdetétől az első világháborúig. = IV. Évkönyv, 249—310. p. 38 L. Jordán Károly—Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A Kölber-kocsigyár története. = III. Évkönyv, 213—236. p. 39 L. jelen évkönyvünk II. részében Jordán Károly és Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet tanulmányát. 40 L. jelen évkönyvünk II. részében dr. Jasinszky István tanulmányát. 41 L. pl. Rév Pál: A magyar repülőgépipar kialakulásának körülményei. = II. Évkönyv, 221—233. p.; továbbá: A Tanácsköztársaság utasszállító repülőgépe. Közlekedéstudományi Szemle, 1969. évi 4. sz., 173—177. p. 192