A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

a légi közlekedésbe bekapcsolt város felett olcsó sétarepülések szervezése, egyes esetekben uzsonnával, repülőtéri műsorral. Színvonalas fényreklámja volt a MASZOVLET-nek Budapesten, az Oktogonon. Éttermekben, szállodákban, várótermekben 1000 plakátot helyeztek el. Pár ezer vállalati jelvényt, számolócédulákat, MASZOVLET-jelvénnyel díszített, poggyászra ragasztható címkéket készítettek. A propagandára, reklámra fordított költség 1949ben 190 000 Ft volt. Az élőszóval folytatott propaganda során a társaság rendszeresen „szakmaközi értekezlet" címet viselő megbeszélésre hívta össze azoknak a vállalatoknak a képviselőit, akik mint légi árufuvaroztatók számításba jöhettek. A kormány határozatot hozott, hogy hivatalos belföldi és külföldi kiküldetéseknél, ha gazdaságosabbnak bizonyul, vasúti vagy közúti jármű helyett a repülőjáratokat is igénybe lehet venni. Ennek tudatosítására, a repülőgép használatától való idegenkedés leküzdésére is a szóbeli meggyőzés vált szükségessé. Ennek fórumai voltak azok a tárcaközi, vidéken pedig a helyi vezetőkkel folytatott tanácskozások, amelyekben a MASZOVLET képviselői bizonyították be a repülőgép igénybevételének előnyeit. A mértéktartó, de hatásos propagandának pár év múlva értek be a gyümölcsei. A kezdeti években a vállalat forgalmi, kereskedelmi tevékenységéről való beszámolók arról panaszkodtak, hogy a repülőgépek kihasználtságának foka alacsony. A társaság működésének második felében azonban már bizonyos áruszállítási korlátozásokat kellett bevezetni. A tarifa mérsékelt emelése ellenére az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében mind több ipari és kereskedelmi vállalat kötött szállítási szerződést a MASZOVLET-tel, hogy elsőbbséget biztosítson magának. A magyar légiforgalom történetében először kellett bevezetni 1951-ben a belföldi utasforgalomban a helyfoglalást. A helybiztosítás, valamint a jegyelővétel bevezetését szükségessé tette, hogy többször előfordult, a jelentkező utasokat férőhely hiányában kellett a járat egyes gépeiről lehagyni. Az eredményekben a propagandának jelentős szerepe volt. A repülés iránt megnövekedett érdeklődés és szükséglet kielégítése arra késztette a társaság vezetőit, hogy Budapesten kívül tájékoztatási és jegyeladási irodákat hozzanak létre vidéken is. 1951-ben már kiterjedt irodahálózatról tudunk. Ebben az időben belföldi MASZOVLET-irodák működtek: Budapest, V. Vörösmarty tér 5., Békéscsaba, Sztálin út 1., Debrecen, Vörös Hadsereg útja (Városháza), Győr, Baross u. 38., Miskolc, Széchenyi tér 1., Nagykanizsa, Sztálin út 18., Nyíregyháza, Rákóczi út 1., Pécs, Széchenyi tér 1., Szeged, Klauzál tér 20., Szombathely, Köztársaság tér 17. Járatok A MASZOVLET 1946. október 15-én indított első járataival kezdte meg forgalmi tevékenységét. A zászlókkal díszített budaörsi repülőtéren Bebrits Lajos államtitkár rövid beszédben méltatta a járatnyitás napját, mint az újjászületett magyar légiforgalom kezdetét, majd a minisztérium tisztségviselői és a MASZOVLET vezérigazgatósága képviselői jelenlétében indították útnak a járatok első két LI—2 típusú repülőgépét. Reggel 8

30-kor indult Szombathelyre az első repülőgép, Stifter János főpilóta vezetésével. Követte a másik járat gépe Debrecen célállomással, Szivák Nikoláj szovjet pilóta vezetésével. Mindkét városban a megye és a város vezetői — élén a főispánnal és a polgármesterrel — fogadták az első repülőjáratot.