A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Vasúti Szakkönyvtár sorozata 565

bantartási programját, a motorkocsik végátvételét, a kenőolajok és azok vizsgálati módszereit tárgyaló MÁV-rendelkezéseket tartalmazzák. Fényképes és rajzos illusztráció egészíti ki a kötetet. Vasúti betonaljak. írták: I., IV., X. fejezetet: BIHARI Károly; II., III., V., VI., XII. fejezetet: KUTASY Lajos; VII. fejezetet: ERDŐS László; VIII. fejezetet: SZIKSZAY Gerő; IX. fejezetet: CSUTOR János; XI. fejezetet: LENGYEL László. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1965. 382. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 24. szám) A vasúti betonaljak kifejlesztésében és tömeggyártásának kidolgozásában Magyarországnak vezető szerepe van. A talpfákat helyettesítő betonaljak elve és technológiája még viszonylag fiatal tudomány. Ebben a könyvben a betonaljakkal kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket és a betonalj tömeggyártásának technológiáját ismertetik a külföldön is ismert hazai szakemberek. A könyv a betonaljakkal foglalkozó minden dolgozó számára hasznos. Mind a mérnök, mind a szakmunkás megtalálja benne az őt érdeklő részfeladatokat, s így teljesen átfogó képet kap e modern szakterületről. Az előszó szerint a feszített betonalj ma már elismert építőeleme a korszerű hézagnélküli felépítménynek. A továbbiakban a könyv 12 fejezetre tagolódik. Az első fejezet tárgyalja a betonaljak különféle típusait. A teljesség érdekében a nem feszített betonaljtípusokat is. Majd ismerteti a különféle feszítési rendszereket. A második fejezet a betonaljakhoz felhasznált anyagok minőségi követelményeire vonatkozó legfontosabb ismereteket foglalja össze. A harmadik fejezet az alj méretezésével kapcsolatban az aljra ható külső és belső erők különféle számítási rendszereit foglalja össze, tehát a tervezéssel foglalkozó szakembereknek nyújt segítséget. A negyedik fejezet a nem feszített betonalj méretezését tárgyalja, számítási példával illusztrálva. Az ötödik a feszített betonaljak igénybevételi számításaival, a biztonság kérdésével foglalkozik. A hatodik fejezet tárgya a sínleerősítés a betonaljra. Széles körű áttekintést ad az ismeretes sínleerősítésekről. A hetedik fejezet a betonaljakon a szigetelt sínáramkörök létesítésének időszerű kérdéseivel foglalkozik. A nyolcadik fejezet részletesen ismerteti a betonaljak gyártására kialakult technológiai eljárásokat. A kilencedik tárgyalja a betonaljak nagyüzemi gyártását, a gépesítés és az automatizálás kérdéseit. Ismerteti a magyar rövid mozgó pados technológiát. A tizedik fejezetben a szerző leírja a betonaljak átvételének minőségi és szilárdsági feltételeit. A tizenegyedik fejezet a betonaljas felépítmény fektetésével és fenntartásával foglalkozik. A tizenkettedik fejezet tárgyalja azokat a mutatókat, amelyek alkalmasak a különféle betonaljak összehasonlítására. Irodalomként a kötet mindössze egy szovjet művet említ. A könyvet rajzos és fényképes ábraanyag és tartalomjegyzék egészíti ki. Elektrodinamikus vasúti biztosító berendezések. I. kötet. Szerk.: GRÓF József, írták: DUDOK Gyula, SZŰCS Tamás és VEREBÉLY András. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1965. 227. p. 9. mell. (Vasúti Szakkönyvtár, 25. szám) A vasutak korszerű üzemeltetésének nélkülözhetetlen kelléke a vasúti biztosító berendezés. A biztosító berendezések évtizedek alatt hosszú fejlődési folyamaton mentek keresztül, és a törekvés az volt, hogy a forgalomszabályozási műveleteket 583