A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Vasúti Szakkönyvtár sorozata 565

HÁMORI István—VARGA Jenő: A gőzmozdony. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. 579. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 18. szám) A mű a sorozat 8. kötetének teljesen átdolgozott, új kiadása. Az újabb korszerű szempontok szerinti átdolgozás Varga Jenő munkája. Annak ellenére, hogy új gőzmozdonyokat a magyar vasutak már nem szereztek be, még huzamosabb ideig számolni kellett a gőzmozdonyok üzemben tartásával. Ez indokolta a korábban megjelent középfokú szakkönyv új kiadását. A bevezetés és az általános leírás után röviden foglalkozik a könyv a gőzmozdony fejlődésének történetével is. Ezután második fejezetként műszaki alapfogalmakat tárgyal. A harmadik rész a mozdonykazánnal foglalkozik, beleértve a fő- és segédberendezéseket, a kazán üzemét, sérüléseit és annak okait. A negyedik rész a gőzmozdony gépezetével és a vezérművel foglalkozik. A következő a mozdonykeret és szerelvényei, majd a gőzmozdony futóműve témakörében igazítja el az olvasót. A hetedik fejezet a szerkocsi és szertartályok ismertetése. A nyolcadik fejezetben a gőzmozdony karbantartásával foglalkozik a szerző. A kilencedik fejezet a fékberendezést tárgyalja, annak vizsgálatát és kezelését. A tizedik fejezetben a gőzmozdonyok segédberendezéseiről olvashatunk. Külön fejezetben ismerkedünk meg a gőzmozdonyok típusaival, végül a vontatás mechanikájával és a helyes vezetéssel. Irodalomjegyzék, tartalomjegyzék, táblák és színvonalas rajzmellékletek, néhány fénykép egészíti ki a kötetet. Hézagnélküli vasúti pályák. Szerk.: VÁSÁRHELYI Boldizsár. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1960. 475. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 19. szám) A legkorszerűbb vasútvonalakhoz világszerte hézagnélküli pályákat készítenek A könyv az e téren szerzett külföldi és belföldi tapasztalatokat foglalja össze, és így alapvető gyakorlati szakkönyvet ad a pályaépítéssel foglalkozó műszaki szakemberek kezébe. Az előszóban a szerkesztő röviden vázolja a hézagnélküli vasúti pályák előnyeit és problémáit, majd rövid tartalmi ismertetést ad, amely szerint a több szerzős mű a hézagnélküli pályák létesítésének és fenntartásának tudományos, elméleti és gyakorlati kérdéseit összefoglalva kívánja tárgyalni. A kötet hat részre tagolódik. Az első részben a hézagnélküli felépítmény létesítésével kapcsolatos általános szempontok és eddigi eredmények összefoglalását találjuk. A rész szerzője Vásárhelyi Boldizsár. A második rész a hézagnélküli vágányok elméletének alapjait tárgyalja (Nemesdy Ervin). A harmadik rész a hézagnélküli vasúti pályák építésével és fenntartásával foglalkozik (Unyi Béla). A negyedik fejezet a sínhegesztések módjait, technológiáját, hibáit és vizsgálati módszereit tárgyalja (Gora Béla). PÍZ ötödik fejezet a Vasúti Tudományos Kutató Intézet 1958. évi, a hézagnélküli vasúti felépítménnyel kapcsolatos kísérleteiről számol be (Nagy József). Végül a hatodik fejezet a hézagnélküli pályák gazdaságosságával és fejlesztésük kérdéseivel foglalkozik (Kerkápoly Endre). A kötetet irodalomjegyzék, részletes tartalomjegyzék, fényképes és rajzos ábraanyag, grafikonok és térkép egészíti ki. 37* 579