A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Vasúti Szakkönyvtár sorozata 565

HALÁSZ Tibor: Vasúti vontatási szolgálat. Közdok., Bp. 1957. 295. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 16. szám) A gőzmozdonyt szerkezetileg és üzemi szempontból már ismerő vasúti vontatási szakemberek, mérnökök, műszaki tisztviselők, mozdonyfelvigyázók számára készült középfokú szakkönyv. Az előszóban a szerző ismerteti könyve célját. Eszerint átfogó magyar vontatási szakkönyvet kíván az olvasók kezébe adni, mivel a vontatási szolgálatra vonatkozó tudnivalók egy része csak utasításokban és rendeletekben jelent meg eddig, s az egyéb idevonatkozó irodalom is nagyrészt elavult már. A technikai fejlődés viszont új berendezések és munkamódszerek alkalmazását kívánja. A vontatási szolgálat feladatai közül a könyv elsősorban a mozdonyszolgálattal foglalkozik, itt is a gőzmozdonnyal kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja elsősorban. Nem foglalkozik a műszaki kocsiszolgálattal, valamint a dízel- és villamos vontatással. A könyv tíz fejezetre bontva tárgyalja a témát. A bevezetés után a vontató járművekkel, személyzetükkel, a mozdonyfordulók kérdésével, majd a fűtőházi berendezésekkel és munkákkal foglalkozik. Külön fejezetet szán a vízellátás kérdésének, majd a mozdonykazán üzemének és javításának. Ugyancsak külön fejezet tárgyalja a tüzelő- és kenőanyagokat és azok vizsgálati eljárásait. Ezután a mozdony gépezetének tárgyalása, üzemi hibái és javításaik, s a mozdonyvezetés fejezete következik. A vontatási szolgálat gazdaságossága c. fejezet az üzemanyag-megtakarítás módjait, a járművek jobb kihasználásának kérdéseit vizsgálja. Fontosnak tartja a vontatási szempontok figyelembevételét a menetrend szerkesztésénél. Végül a menetrendfüggelékek használatának magyarázatát ismerteti. A kilencedik fejezet a segélynyújtás és a hóeltakarítás munkafolyamatait és a velük kapcsolatos szolgálatot ismerteti, míg a tizedik — a függelék c. — fejezetben a dízel- és villamos vontatás előnyeit és hátrányait, valamint összehasonlító értékelésüket vázolja a szerző. A művet irodalomjegyzék, betűrendes név- és tárgymutató, majd tartalomjegyzék egészíti ki. Rajzos ábrák és grafikonok illusztrálják. HENDEL József: Vasútállomások tervezése. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1959. 384. p. A cseh nyelvű kiadást magyar viszonyokra alkalmazta GAJÁRI József. (Vasúti Szakkönyvtár, 17. szám) Az előszó arról tájékoztatja az olvasót, hogy a könyv az 1955-ben Prágában kiadott cseh nyelvű szakmunka magyar fordítása, s a kiváló szerző öt évtizedes munkásságának tapasztalatait adja közre benne. Kilenc fejezetben tárgyalja az anyagot. Az első, bevezető fejezet az állomások osztályozását és vágányzataikat tárgyalja. A második fejezet az állomások tervezésének részleteiről, a harmadik az állomások típusairól általában, a negyedik a személy-, az ötödik a teherpályaudvarokról szól. A hatodik fejezetben a vontatási telepekkel ismerkedünk meg, míg a hetedik fejezet a rendező-pályaudvarok típusairól, vágányzatáról, a gurítódombok tervezéséről szól. A nyolcadik fejezetben az iparvágányok tervezési problémáit vizsgálja a szerző, a kilencedik fejezet pedig a vágánykapcsolások számítási módszereivel foglalkozik. A szöveg megértését jó ábraanyag segíti. Irodalomjegyzéket a mű nem tartalmaz, a kötetet tartalomjegyzék zárja. 578