A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Vasúti Szakkönyvtár sorozata 565

Ezután a felépítményi munkáknál használatos hőerő- és villamos üzemű meghajtó gépekkel és az energiaátvitel különböző megoldásaival ismerkedhetünk meg. A harmadik fejezet a sínek és talpfák helyszíni megmunkálásának gépeivel, a negyedik a vágány lekötésének és szabályozásának eszközeivel ismertet meg. A további fejezetek az ágyazat tömörítésének, tisztításának és megmunkálásának gépi módszereivel foglalkoznak. A nyolcadik és további fejezetek a vágányfektetés és vágánycsere gépi munkamódszereit, a MÁV vágányfektető berendezését, technológiáját és fejlesztésének lehetőségeit tárgyalják. A tizenegyedik fejezetben a felépítmény karbantartásának gépesítését ismerteti a szerző, míg a tizenkettedik a felépítményi munkáknál használt szállító járműveket és rakodóeszközöket írja le. Irodalomjegyzék, háromnyelvű tartalmi ismertető, betűrendes tárgymutató és tartalomjegyzék zárja a könyvet. Ezenfelül rajzos és fényképes illusztráció és táblázatos összeállítások bővítik. PÉTERFIA Ferenc: Vasúti kocsik csapágyai. Közlekedési Kiadó, Bp. 1954. 212. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 14. szám) A könyv a tervező, a forgalmi és a javító szolgálat szakemberei számára készült alapvető kézikönyv. A szerző a könyv előszavában ismerteti műve célját, amely szerint a vasúti kocsik sikló- és görgős csapágyainak összehasonlító vizsgálatával és értékelésével, valamint az általa e téren észlelt hiányosságokkal foglalkozik. A továbbiakban hat fejezetre osztja a tárgyalt anyagot. Elsőként a témához tartozó fizikai ismereteket, nevezetesen a súrlódással kapcsolatos törvényszerűségeket, vizsgálati eredményeket tárgyalja. A második fejezetben a kenőanyagokkal foglalkozik. A harmadik fejezet a kocsicsapágy szerepét vizsgálja a vasúti üzemben, s azokat a feltételeket, amelyek között a csapágynak működnie kell. A negyedik fejezet részletezően szól a siklócsapágyazás problémáiról, az ötödik ugyanígy a görgőscsapágyak kérdéseit vizsgálja. A hatodik fejezetben kerül sor a sikló- és görgőscsapágyazás összehasonlító vizsgálatára. Háromnyelvű tartalmi összefoglalás, irodalomjegyzék és tartalomjegyzék egészíti ki a kötetet. Megfelelő ábraanyag is segíti a tárgyalt problémák jobb megértését. TAKÁCH Miklós: Vasúti vontatási épületek. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1955. 244. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 15. szám) Az előszóban a szerző vázolja könyve fontosabb témaköreit és a tárgyával kapcsolatosan felmerült várható problémákat. A továbbiakban nyolc fejezetre osztva foglalkozik a vontatási szolgálat épülettípusainak építészeti problémáival. Az első fejezet a vontatási épületek csoportosításával ismertet meg. A második és további fejezetekben részletesen foglalkozik a gőzvontatás, a villamos vontatás és a motoros vontatás épületeinek tervezési feladataival. Az ötödik fejezetben a kocsiszolgálat épületeinek tervezési kérdéseivel ismerkedhetünk meg. A hatodik fejezet a víztermelés, víztárolás és vízvételezés épületeivel foglalkozik. A hetedik tárgyalja az irodaépületek, a nyolcadik pedig a vontatási laktanya és szociális épületek tervezését. Ezt követően tizennégy adattáblázat (az egyes épülettípusokhoz előírt építészeti méretadatok és a járművek méretadatai), irodalomjegyzék, háromnyelvű tartalmi ismertetés és részletező tartalomjegyzék egészíti ki a kötetet. Jó minőségű és bőséges ábraanyag is segíti a szöveg értelmezését. 37 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 577