A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

iránymérő' állomás (goniométer) is volt telepítve. E berendezés meghívásra az ország egész területén az iránymérést is ellátta.

41 A háború okozta pusztítások következtében használhatatlanná vált a budaörsi közforgalmi repülőtér biztonsági és jelzőberendezése. Az 1946 októberében megkezdett belföldi légiforgalom menetrendjének összeállításánál erre figyelemmel voltak. A járatok gépei a sötétség beállta eló'tt megérkeztek. Mégis, a november—decemberi ködök, valamint a szervezés alatt álló külföldi légiforgalom arra késztette a vállalatot, hogy sürgesse a KM. III. főosztályát a hiányosságok megszüntetésére. A minisztérium versenytárgyalásos úton megrendelte a helyreállítást. A kivitelező cégek a szegélyfények, a forgó irányfény, a távoli és közeli akadályfények és azok központi parancsnoki toronyból vezérelt berendezésének üzembe helyezését 1947. február végére vállalták. Ellenben térvilágító fényszórókra műszakilag megfelelő ajánlat nem érkezett. Ezért a minisztérium az utóbbit későbbi időpontra ígérte, mert azokat külföldről kért árajánlat után kívánta megrendelni. Az 1937-ben megnyitott budaörsi repülőtér kezdettől alkalmatlannak bizonyult arra, hogy megfeleljen egy korszerű, fejlődő légiforgalom céljainak. Már a megnyitást követő évben megtörtént az új repülőtér helyének kijelölése és tervezésének megkezdése. Az épülő Ferihegyi repülőtér is osztozott a többi repülőtér sorsában; a háborús pusztítások következtében teljesen használhatatlanná vált. A kormány a Ferihegyi repülőtér építésére a hároméves terv során (1947—1950) 40 millió forintot irányozott elő.

42 Egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat, hogy a repülőtér teljes felépítése az 1950. május 7-i megnyitásáig

43 az államkincstártól milyen összegű beruházást igényelt. A repülőterek építésének gyorsítására, szervezésének javítására 1949-ben a Minisztertanács 299/1949. sz. határozata értelmében a Népgazdasági Tanács létrehozta a Repülőtér Beruházási Nemzeti Vállalatot. Célja: a légi közlekedési tervberuházásokkal kapcsolatos pénzügyi és műszaki feladatok irányítása, a kivitelező vállalatok munkájának műszaki ellenőrzése. Pár héttel később — 1949 decemberében — a Népgazdasági Tanács megalakította — minisztertanácsi határozat alapján — a Repülőtérfenntartási Nemzeti Vállalatot. Az új vállalatnak feladata lett a közforgalmi repülőterek és berendezéseinek fenntartása, az energia biztosítása. Gondoskodott a repülőterek, épületek, távközlési berendezések, valamint a biztonsági berendezések zavartalan üzemeltethetőségéről. A vállalat létszámát a Népgazdasági Tanács 130 főben állapította meg. Pénzügyi szükségletét évi 2 500 000 Ft körüli összegben irányozta elő.

44 A Ferihegyi repülőtér építésében résztvevő dolgozókról és a gyorsított ütemű építkezés részköltségeiről 1949. október—december hónapokra van adatunk: 6 616 000 Ft állt az építkezés rendelkezésére, a foglalkoztatottak száma pedig novemberben 570 főt tett ki. A Ferihegyi repülőtérre a gurulóutaknak a leszállópályákba való betorkollásánál zöld és piros indító fényeket kívánt a beruházó telepíteni. Az AGROLUX vállalattól és az Elektrotechnikától vásároltak ilyen fényforrásokat 1949 őszén. Az iratok között átvételi jegyzőkönyvek is találhatók; 6 db kettős jelzőlámpáért 10 194,— Ft-ot kellett fizetni. 41 A KM. III. főosztály levele a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. 518/1947. III./I. 7. 42 Koós Imre: Légiközlekedésünk: jövője.=Magyarország közlekedésügye 1947. (Szerk. Duzs János) Bp., 1948. 58. p. 43 A Ferihegyi repülőtérről az első menetrend szerint indított repülőgép 1950. május 8-án, hétfőn a prágai járat volt (Stifter János pilóta szóbeli tájékoztatása alapján). 44 Országos Levéltár, M. 704/13. 552