A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

felvételt fognak készíteni, és a hadügyminisztériumhoz beterjeszteni, mely dönt afölött, hogy ezen alkatrészek közül melyiket kívánja átvenni. Az átvevő-bizottság megállapítja, hogy a leltárban 157 darab külső' mérethibás nyers és félkész henger van felvéve. Erre vonatkozólag a cég nevében Mészáros főmérnök annak megállapítását kéri, hogy a volt K. u. K. Fliegerarsenal 1917. november 13-án kelt Mot. T. 623 számú átirata értelmében megengedte ilyen hengereknek ráhegesztéssel való kijavítás utáni beépítését a cég szavatossága mellett. A cég be is épített ilyen hengereket, amelyeket az építést felügyelő tiszt mint kifogástalanokat jelentett annak idején a Fliegerarsenalnak, és ezért a cég a fenti hengerek átvételét kéri. A cég külön felszámítás nélkül végzi el a hengerek mérethibájának ráhegesztéssel való kijavítását, és amennyiben azok ráhegesztés nélkül vétetnének át, úgy a hengerek értékéből a ráhegesztés költsége levonásba hozható. A leltárban nincs felvéve 46 drb. forgattyútengely, amelyek 16 000, 17 000, 18 000 és 19 000 typusú motorokhoz valók, részben anyaghibásak, részben fölös számúak, amelyek a volt K. u. K. Fliegerarsenalnak 1918. március 3-án kelt Mot. T. Nr. 2871/B/393 sz. átirata értelmében át kellett volna vennie. Az anyaghibás tengelyek átvételét azon az alapon kéri a cég, miután azokat a Fliegerarsenal átvevő tisztje az azokat szállító cégnél átvette. Mindezen kész alkatrészekből már leszámláztatott és ennélfogva a jelen leltárból levonásba hozandó még: 113 drb propeller-felsőagy és ellentárcsa, 56 drb olaj.manométer és 222 drb kipuffogó ellenperem, mely alkatrészek, mint „lose Teile" a már leszállított motorokhoz tartoznak. A leltár átütéssel két példányban készült, melynek egy példánya a hadügyminisztériumnak, egy példánya pedig a cégnek átadatik. — A leltár minden lapja az azt átvevők által aláíratott. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott és aláíratott azzal, hogy a hüm. 37. ügyosztályához fog felterjesztetni." A jegyzőkönyv felvételekor már működött a gyárban a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete; 1919. január 18-án alakult meg, szervezésében részt vett Mosolygó Antal, aki később mártírhalált halt. A következő hetek eseményeire következtetni lehet. A Tanácsköztársaság előtti utolsó igazgatósági ülést március 3-án tartották meg, az ülésről mindössze annyit tudunk, hogy Hollander Dezső társasági főpénztárost és Prichradny Jánost cégvezetőnek nevezték ki, az utóbbit aligazgatói címmel.

55 A Tanácsköztársaság idején a lapok többször is írtak a gyárról. A Forradalmi Kormányzótanácsnak az ipari, közlekedési és a bányaüzemek, a pénzintézetek és a lakóházak szocializálásáról megjelenő rendelete előtt három nappal a Budapesti Hírlap március 23-i száma a következőket adta közre: „A Magyar Általános Gépgyár Mátyásföldön levő gyártelepén ma a gyárnak mintegy ezer munkása gyűlést tartott, a melyen kimondták, hogy gyárat kommunizálják. Mikula József elnöklésével megalakult üzemi választmányt huszonkét tagra egészítették ki, amelyben hat tisztviselő foglal helyet." Dr. Kürth Alfréd vezérigazgató a gyárat otthagyta és április 1-én Bécsbe költözött (ahonnan a Tanácsköztársaság után sem tért vissza, bár erre többször is felkérték). 55 Cg 1021/37. 440