A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385
ban levő bankjegyek értéke 1918 decemberében nyolc és félszeresen haladta meg a háború előtti szintet. A bérek ugyanezen időszakban körülbelül 3—4,5-szeresére emelkedtek, az árak 6—7-szeres emelkedésével szemben. A hadiüzemekben foglalkoztatottak a többiekhez viszonyítva némileg jobb helyzetben voltak, mert a hatóság olykor igyekezett élelemmel ellátni az ott dolgozókat, azonban a végén már erre sem volt mód. A Magyar Általános Gépgyár 1916. évtől rendszeresen fordult a megyéhez élelmiszerért a munkásai számára: zsírért, babért, lisztért, burgonyáért, tengeriért stb. 54 Az 1918. év végén már a megyének sem volt kiosztanivalója, a tartalékok mind élelmiszerben, mind nyersanyagban kifogytak. A dolgozó emberek teherbíró képessége is a végéhez ért... A Magyar Általános Gépgyár a háború alatt látványos eredményeket ért el. Az állandó és nagyarányú beruházás, az ingatlanvásárlás, a szerszámgéppark korszerűsítése és bővítése, a gyártástechnológia állandó finomítása — és változtatása — révén az ország egyik „jegyzett" ipari üzemévé alakult át; a csaknem kisipari módszerekkel dolgozó egyéni cégből a háborús konjunktúra a monarchia nagy hadiszállító részvénytársaságává emelte. Azonban ez a külsőleg látványos kiterebélyesedés alig is járt belső megerősödéssel. A gyárnak az őszirózsás forradalom ideje alatti életéről, tevékenységéről kevés ismeretes. Az 1919. év elejéről egy leltár-jegyzőkönyv került elő, leltárjegyzék nélkül. Tulajdonképpen ennek az iratnak megfogalmazásával fejeződik be a gyár és a közös hadsereg több éves együttműködése. A dokumentum neveket, eseményeket ismertet, belőle megtudható, hogy a gyárban február 3.—március 11. között már csak leltározás folyt. Fontossága miatt a jegyzőkönyvet (KM 520. Okm.) teljes egészében idézzük: „Jegyzőkönyv Felvétetett Mátyásföldön 1919. év március 11-én a Magyar Hadügyminisztérium 37. osztályának [... ] sz. rendelete folytán a Magyar Általános Gépgyár R. T. motorgyára leltárának felvétele alkalmával. A Magyar Általános Gépgyár beosztott építésellenőrző, illetve átvevőtisztek, P o s z v é g Rezső fhgy és Balogh István hgy-on kívül jelen volt a Magyar Légi Csapatok által kiküldött bizottság, úm. Újvári László t. p hadnagy, U d v a r d y Nándor t. p törzsőrmester, Juhász t. p törzsőrmester és T a k á t s Nándor t. p törzsőrmester. — A cég részéről: Mészáros Károly főmérnök, B o r h y Zoltán főraktárnok, S c h w a a b Károly mérnök, F ü r s t Zsigmond és B e z á k Árpád műszaki tisztviselők. A leltározás munkája akként osztatott fel, hogy az összes raktárhelyek, hol kész, félkész vagy nyers alkatrészek raktároztattak, öt csoportra osztattak fel, s minden csoportban a katonai bizottság egy tagja a cég megbízott tisztviselőjével együtt végezte a leltározást, éspedig f. évi február 3-tól kezdve a mai napig. A leltárban az összes alkatrészek darabszáma, rajzszám és operációs szám szerint vannak feltüntetve, vagyis azon utolsó megmunkálási művelet száma, mellyel az illető alkatrész még keresztülment. Mindazon kész, félkész és nyers alkatrészek, melyek a már leszállított motorseriákhoz tartoztak, úm. 16 000, 17 000 és 18 000-es motor typusokhoz, vagyis azon alkatrészek, melyeket a volt cs. és kir. hadügyminisztérium a cégtől átvenni nem köteles, ezen leltárban felvéve nincsenek. Mindezen alkatrészekről az átvevőtisztek külön 54PmL alispáni iratok, IV. 408-b, 1915-1918. 439
