A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

A MÁG A MONARCHIA ÖSSZEOMLÁSA ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Az anyagbeszerzési nehézségek az 1917. év végén és 1918-ban súlyosbodtak. A K. u. K. Fliegerarsenal havonként megjelenő tájékoztatója 1917. decemberéről azt írja, hogy a gyár szénhiánnyal küszködik, s megjegyzi, hogy az utolsó dekádban nem szállítottak, mert a fékezett motorok hibásak voltak. Decemberben összesen 9 repülőgépet és 7 motort bocsátottak a hadsereg rendelkezésére. A tájékoztató 1918. márciusi száma arról ad hírt, hogy bár a munkamenet jó, a hengerfejhiány akadályozza a szállítást. A szóban forgó hónapban 19 repülőgépet és 9 motort adtak át a megrendelőnek. Áprilisban is jónak értékelték a munkát, 4 repülőgépet és 15 motort írtak jóvá, s megjegyezték, hogy a gyár, ha „sztrájk vagy efféle nem akadályozza őket, a következő hónapban naponta 1 — 15 motort szállít." A június havi tájékoztató 15 repülőgép és 12 motor szállításáról ad hírt s közli, hogy a MÁG-ban a repülési kísérlet jól sikerült. Az 5000 méterre való emelkedési időt 24 percről leszorították 18 perc 40 másodpercre. A gyár általános jellemzésében arról írnak, hogy a bekövetkező munkásfelkelés következtében elegendő motort nem tudott szállítani. Augusztusban meglepőnek tartják a gyár nagy teljesítményét: 36 repülőgépet és 21 motort vettek át tőle. De megjegyzik, hogy a rossz hengerköszörűk akadályozzák a termelést. A hibát már elhárították, a következő időkben nagyobb szállítás várható. Hogy a gyár további szállítása hogyan alakult, nem ismeretes, mert a Fliegerarsenal következő számai még nem kerültek elő. Az 1918. február havi igazgatósági ülésen dr. Horovitz György műszaki igazgató és Fejes Jenő bejelentették kilépésüket.

52 A társaság felmondásukat elfogadta. A műszaki igazgatói állásba dr. Kürth Alfréd oki. gépészmérnököt helyezték, aki addig Németországban dolgozott. Horovitz a Magyar Repülőgépgyár Rt. igazgatója lett, Fejes a Ganz—Fiat magyar repülőgépmotor-gyárba szerződött át igazgatói címmel. Márciusban látványos eseményre került sor a Mátyásföldi repülőtéren. Bemutatták Fokker legújabb konstrukcióját, a triplán^ a háromfedelű repülőgépet, amelyet a német gyár egyik főpilótája repült be. Á próbarepülésen a katonai hatóság is képviseltette magát. Fokker nagy reményeket fűzött gépéhez, gyártásának megindítását tervezte, — ám erre már nem került sor. Az alapszabályban előírt közgyűlést megelőző igazgatósági ülést már nehezen tudták összehívni, mert a tagok vagy külföldön voltak, vagy a harctéren szolgáltak.

53 Ennek következtében az 1918. június 1-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvét és az előírt mellékleteket sem tudták a hatósághoz időben eljuttatni. Például gróf Wurmbrandt a harctéren volt, Fokker Schwerinben tartózkodott, dr. gróf Hunyadi „Ő Felségének első főudvarmestere" Bécshez volt kötve. A közgyűlés 508 382 korona nyereségről szerzett tudomást. A gyár létszáma a jelentés szerint 1300 fő volt. A következő hónapokban a tornyosuló bajok miatt sem a szaklapok, sem a napilapok nemigen foglalkoztak a gyárak termelési eredményeivel. Figyelmüket az öszszeomló front, a belső nyomor, az éhínség kötötte le. A háború alatti állandó katonai behívások a mezőgazdaságban foglalkoztatott férfiaknak csaknem a felét vonták ki a munkából, emiatt a szükséges élelmiszer sem állt rendelkezésre. A pénz fokozódó elértéktelenedése, az élelem, a tüzelő hiánya, a fogyasztási cikkek árának rohamos emelkedése stb. elviselhetetlenné tette a munkásság helyzetét. A forgalom52 Cg 1021/33. 53 Cg 10211/36. 438