A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Vasúti Szakkönyvtár sorozata 565

FODOR Jenő—MANGEL János: Vasúti felvételi és áruforgalmi épületek. Közlekedési Kiadó, Bp. 1953. 167. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 11. szám) Építészek, építésvezetők, technikusok, a vasúti épületek tervezésével, építésével és javításával foglalkozó dolgozók szakkönyve ez a kötet. Az előszó rövid történeti áttekintést ad a vasúti épületek építészeti problémáinak történetéről, és vázolja a könyv szakmai céljait. Tartalmilag a mű négy fejezetre oszlik. Az első fejezet a vasúti épületek gyakorlati felosztását és jellemző sajátosságaikat ismerteti. A második fejezetben a vasúti állomások jellegzetes típusait tárgyalják a szerzők. A harmadik fejezet részletezően szól a felvételi épületek (személyforgalmi épületek) kialakításának építészeti kérdéseiről, a negyedik fejezet pedig az áruforgalmi épületek építészeti problémáit részletezi. Irodalomjegyzék, háromnyelvű tartalmi ismertetés és tartalomjegyzék egészíti ki a kötetet. Értékes és gazdag ábraanyag — rajzok és fotók — illusztrálja a művet. Vasúti statisztika. írta és összeállította a KPM I. Vasúti Főosztály Munkabizottsága, HALÁSZ Tibor vezetésével. Közlekedési Kiadó, Bp. 1954. 255. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 12. szám) A könyv elsősorban a vasúti terv- és üzemgazdászok, statisztikusok, számviteli dolgozók részére készült. Az előszó vázolja a könyv célját: a vasút statisztikai adatszolgáltatási rendszerének ismertetését. Felsorolja a különféle vasúti statisztikákat, és rámutat azok használhatósági szempontjaira. Szól a statisztikai munka jelentőségéről a tervgazdaságban. Köszönetet mond Lendvai Bélának, aki tanácsaival a könyv szerzőit segítette, hivatkozik Kocsetov szovjet szerző azonos témájú könyvére, mint amely mintául szolgált a könyv megírásához. A bevezetés a statisztika céljáról és jelentőségéről szól, és összehasonlítja a kapitalista és a szocialista statisztikát. Ezután további öt fejezetben tárgyalja anyagát. A második fejezet a statisztika módszertanával ismerteti meg az olvasót. A harmadik a vasúti statisztikai adatok gyűjtésének és nyilvántartásának kérdéseit vizsgálja. A negyedik fejezet a vasúti statisztikák elemzésével foglalkozik. Az ötödik fejezetben a vasúti ipari statisztikát tárgyalja a könyv, — ezen belül külön a javító- és az építőipar területeit. A hatodik fejezet a vasúti statisztika fejlődésének lehetőségeit vizsgálja. Rövid irodalomjegyzék, háromnyelvű tartalmi összefoglalás, betűrendes tárgymutató és részletező tartalomjegyzék, táblázatok és grafikonok egészítik ki a kötetet. GOSZTONYI Béla: Vasúti felépítményi munkák gépesítése. Közlekedési Kiadó, Bp. 1954. 212. p. (Vasúti Szakkönyvtár, 13. szám) A pályafenntartási szolgálat szakemberei számára készült alap- és középfokú ismereteket közlő szakkönyv. Az előszóban a szerző vázolja a korszerű vasúti felépítményi munkák gépesítésének szükségességét, s bemutatja művét, mint az ezzel kapcsolatos ismeretek szakszerű összefoglalását. A továbbiakban tizenkét fejezetre tagolva közli a témával kapcsolatos ismereteket. Az első fejezet — bevezetésként — a felépítményi munkák körének meghatározásával, gépesítésük előnyeivel, a szükséges munkagépek és szállító eszközök jellemző sajátosságaival, s végül a felépítményi munkák rövid történeti fejlődésével foglalkozik. 576