A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

Meglepetésként érte a társaságot a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1946. november 9-i értesítése. Ebben arról tájékoztatta a vállalatot, hogy a többi közlekedési ágazattól eltérően nem tekinti a MASZOVLET üzemét folyamatos üzemnek. Ennek a döntésnek értelmében a vasárnap és munkaszüneti napokon, este végzett munkáért a dolgozóknak külön ügyeleti díj, illetve az erre megállapított túlóradíj fizetendő. Ezt a vállalat anyagi terhei miatt a vezetőség vállalni nem tudta. Ezért úgy döntött, hogy az addig a hét minden napján közlekedő belföldi járatainak vasárnapi és ünnepnapi forgalmát valamennyi vonalon megszünteti. A MASZOVLET-nél 1947. október 1-én új kollektív szerződés lépett érvénybe. Ezzel a forint bevezetése után a vállalat vezetősége először rendezte fizikai és szellemi dolgozóinak illetményeit.

51 A közgyűlési beszámolóból kitűnik, hogy ez átlagosan 9% fizetésemelést jelentett. A MALERT-alkalmazottak MASZOVLET-állományba helyezésével a vállalat anyagi terhei növekedtek. A miniszter a MASZOVLET-hez átkerült alkalmazottaknak a MALERT-nál eltöltött szolgálati idejük beszámítását ígérte. A MASZOVLET igazgatósága a miniszterhez intézett, 1946. augusztus 28-án kelt felterjesztésében sérelmezte, hogy az említett miniszteri rendeletről a vállalatnak előzetesen tudomása nem volt. Ennek végrehajtása a MASZOVLET-nek mintegy 100 000 Ft átvállalását jelentené, mely a tőkeparitás következtében fele részben a szovjet részvényesekre hárulna. Kérte a minisztert, hogy e személyek munkaviszonyának bármely időpontban történő megszűnése esetén illetményeik vagy végkielégítésük 1946. július 31-ig

52 számított időre eső terhét vállalja magára. A minisztérium, valamint a MASZOVLET hiányos irattári anyagában nem lehet követni az ebben az ügyben történt levélváltásokat, intézkedéseket. Maradt fenn azonban ebből az időszakból olyan irat, amelyből következtetni lehet, hogy egyes személyek vállalati munkaviszonyának megszűnésével a végkielégítési terhet a minisztérium magára vállalta. Tény, hogy testületileg a volt MALERT-alkalmazottak időbeszámítási igényét még 1947 nyaráig sem rendezték. Az érdekelt dolgozók sérelmüket kénytelenek voltak a nyilvánosság elé tárni. A MASZOVLET igazgatósága levelet kapott a Hírlap c. országos napilap szerkesztőségétől, amelyet érdemes szó szerint ismertetni: „Budapest, 1947. június 18. Szerkesztőségünk közlés céljából az alábbi levelet kapta: >>Miért nem kapták meg a volt Magyar Légiforgalmi Rt. alkalmazottai a végkielégítést? A Magyar Légiforgalmi Rt. 1946. július 31-vel elbocsátotta alkalmazottait, pilótáit, rádiótávírászati, tisztviselőit és szerelőit. Az alkalmazottak legnagyobb része tekintélyes szolgálati idővel rendelkezett. 15—25 év, a legkevesebb 5—6 év, mely időt a fenti cégnél megszakítás nélkül töltöttünk el. Az alkalmazottak legnagyobb része átlépett az 1946. augusztus 1-vel újonnan megalakult Magyar—Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt-hoz anélkül, hogy a Magyar Légiforgalminál eltöltött időt az új cégnél figyelembe vették volna. • Ezek után a volt Magyar Légiforgalmi Rt. alkalmazottainak járna a végkielégítés, melyet a mai napig még mindég nem kaptunk meg. Számtalan kérésünk és kilincselésünk mind ez ideig eredménytelen maradt, és ezúton fordulunk úgy az illetékesek51 Jegyzőkönyv a MASZOVLET 1948. április 16-án megtartott rendkívüli közgyűléséről, 3. napirendi pont, valamint az igazgatóság jelentése az 1949. július 29-én tartott rendes közgyűlés részére. 52 A MALERT szolgálatában töltött utolsó nap. 559