A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521
motortan, repülőgéptan, műszerismeret, aerodinamika, meteorológia, légi közlekedési jog és szabályok. A légi tájékozódás tananyaga is hiányos, pl. ne/n foglalkozik a térképek fajtáival, a tájékozódási elemek kiszámításával. Kiegészítésre szorul a tanfolyam anyagában a rádió- és rádiószolgálati ismeret, a légiszállítási ügyvitel, valamint a nemzetközi légiforgalom szerveinek és szabályainak ismerete. A MASZOVLET tervezetének a gyakorlati részéből hiányzik a vakrepülő leszállás, valamint az éjjeli repülések kiképzési és vizsgaterve. A minisztérium válaszának befejező részében közölte, hogy közforgalmi másodrepülőgépvezetői minősítést a továbbiakban csak azoknak ad ki, akik a tervezett és az előbbiekben ismertetett kiegészítő feladatoknak eleget tettek. „Közforgalmi repülőgépvezetők szakszolgálati engedélyét első és másodbeosztásra csak félévenként ismétlődő eredményes vakrepülő-leszállás ellenőrzése után fogom kiadni, illetve azokat meghosszabbítani" — végződik a Koós Imre főosztályvezető által aláírt irat. 4 ? A MASZOVLET-pilóták első vakleszállási gyakorlatára 1947 februárjában került sor. A vállalat igazgatósága 1947. április 14-én elrendelte, hogy a hajózószemélyzet minden tagját bizottságilag ellenőrizni fogja, a következő szempontok szerint: 1. Repülőgépek, motorok, rádióberendezések, műszerek, egyéb felszerelések műszaki adatai és teljesítményei tekintetében. 2. Rádiónavigáció-ismeretek. 3. Repülőgép terhelésének, súlyelosztásának, rögzítésének rendjére vonatkozólag (a gép súlypontjának biztosítása). 4. A repülőgép repülés előtti átvizsgálása, motorpróba, indítás, kikapcsolás. Az ellenőrzést végző bizottság elnöke Szintai József elnökigazgató volt. Tagjai: a Budaörsi repülőtér vezetője, főmérnöke, a vezető főpilóta, a híradásvezető, valamint a minisztérium képviselője. Az ellenőrzésnél minden egyes tagról különkülön jegyzőkönyvet kellett vezetni, az alkalmasság fokának feltüntetésével. Egy 1947. március 13-án kelt kimutatás szerint a hajózóállomány megoszlása: I. osztályú forgalmi pilóta LI—2 típusú géphez 8 fő, II. osztályú forgalmi pilóta LI—2 típusú géphez 8 fő, hajózó távírász 8 fő, hajózó szerelő 8 fő, forgalmi pilóta PO—2 típusú géphez 2 fő. A külföldi országok kormányaival és légügyi hatóságaival folytatott tárgyalások lehetővé tették a nemzetközi légijáratokba való bekapcsolódásunkat. A kulturált utazás egyik feltétele az utaskísérő szolgálat rendszeresítése volt. A MASZOVLET 1946 végén a hírlapokban és folyóiratokban pályázatot hirdetett az első magyar légi utaskísérő (stewardess-) állások betöltésére. A pályázatra mintegy 150, idegen nyelvet is beszélő nő közül választotta ki egy bizottság azt a 11 személyt, akik értesítést kaptak az első légiutas-kísérő tanfolyamra történt beosztásukról. A tanfolyam irányítója Kanka Henrik, a MASZOVLET általános igazgatási főosztályának igazgatója volt. A tanfolyamot heti 3 alkalommal 17—20 h-ig tartották a vállalat Dorottya utcai központjában, 48 1947. január 27.—március 12. között. 47 Pilótatanfolyam és vizsga tervezet 1947. I. 4. 41/Ka/Si; a KM. III. főosztály részére 1947. június 22. 679/1947. III. 48 Surányiné Székely Zsuzsanna MASZOVLET stewardess memoárja. Közlekedési Múzeum archívuma. 556
