A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521

A minisztérium felhívására az angol Standard Villamossági Rt. 1949 őszén ajánlatot tett ILS műszeres leszállító berendezés szállítására. A 10—SR. 14/15 vevőkészülék és tartozékai példányonként 850 fontba kerültek volna londoni átvétellel, a Standard ajánlata szerint. A rendelésből és szállításból akkor semmi sem lett, mert a KPM úgy határozott, hogy nem sieti el a rendelést. Az ILS telepítését 1951re tervezte. A repülőterek vonatkozásában térjünk még vissza röviden a társaság tevékenységének első időszakára. A repülőterek, de különösen a repülőtéri épületek állagmegóvásával már kezdetben nehézségek voltak. Úgy látszott, hogy a minisztérium és a MASZOVLET közötti, a repülőterekre vonatkozó tulajdonosi és bérlői — a korai szakaszban még nem eléggé tisztázott — hatáskörök értelmezése nem ritkán a jó gazda gondosságának elmulasztásához vezetett. Abban az időben pl. problémát jelentett a tüzelőanyag beszerzése, különösen az olyan tőkeszegény vállalatnak, mint a MASZOVLET. Az 1946—47. év hideg téli időjárása a gondatlanul kezelt repülőtereken károkat okozott. A KM. III. főosztály 1947. január 18-i, a MASZOVLET-hez érkezett leiratából tudjuk: a helyreállított, illetve újjáépített repülőtéri épületekben a hiányos vagy teljesen elmaradt fűtés következtében az egyes épületek újjáépített vízvezetéki csőhálózata befagyott. A vízvezetéki berendezési tárgyak az előzetes víztelenítés elmulasztása miatt széttörtek, a csőtörések következtében átáztak a falak. A központi fűtésberendezésben is károk keletkeztek. A minisztérium utasította a vállalatot a fagyvédelemre, a megfelelő fűtésre, melynek költségére hajlandó volt kölcsönt adni. A repülőterek őrzése sem volt megnyugtató. A repülőterekről, azok épületeiből — különösen a sötétség beálltával — felszerelési tárgyak, építési anyagok tűntek el. A repülőtéri rendőrség vagyonvédelmi tevékenysége nem bizonyult eléggé hatékonynak. A MASZOVLET 1946 novemberében javasolta, hogy — többek között — a Budaörsi repülőtéren meg kell erősíteni az őrséget, nappal 4, éjjel 6 rendőrőrszem felállítását kérte. Ezért a Belügyminisztérium 1946. december 17-én kiadott utasításával a légiforgalomba bekapcsolt repülőtereken légirendészeti teendők ellátására repülőtéri kirendeltségek, a forgalomba még be nem kapcsolt közforgalmi repülőtereken repülőtéri őrsök felállítását rendelte el.

45 Oktatás, képzés A hajózószemélyzet számára a gyakorlati ismereteken túl a forgalmi igazgató rendelkezésére elméleti tanfolyamokat szerveztek. A MALERT létszámából átvett hajózószemélyzet a szükséges szakmai elméleti képzést még előző vállalatánál, illetve a honvédség kötelékében megszerezte, csak típusátképzésre, gyakorlatra volt szüksége. A forgalom közeli beindítása és várható gyors fejlődése arra késztette a MASZOVLET-et, hogy bővítse hajózószemélyzetét. Az igazgatóság a KM. III. főosztályának jelentette, hogy 1946. szeptember 15-i hatállyal pilótanövendékként hat személyt alkalmazott (Kiss István, Koncz Andor, Péterdi Adolf, Pintér József, Szentgyörgyi Dezső és Vágó Róbert). Kérte a felsoroltak hatósági repülőorvosi vizsgálatát. Egyben megkezdte a PO—2 típusú gépre való kiképzésüket. Meg kell említeni, 45 A belügyminiszter 577.093/1946. IV.—1/B. sz. rendelete a légirendészet ellátásának újból való szabályozásáról. 554