A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés magyar szaklapjai századunk első évtizedében 493

VI. évfolyam. 1908. március 21. 12. $Um a „Magyar Automobil Club" és a „Magyar Motor Club" hivatalos lapja. PSuerkntztil): FRIEDRICH NÁNDOR Felelűa Merkeratih Kjmunfcat&rnak : UNONER ERNŐ 8I«Ó ALAJOS é» HOtUB JÓZSEF Budapest, Vil

i., etterhásy-a. 6, mmmmm I......<ÍWIWJ.......... r.,,vi,.^vmwmwwmmw.,mwMWimMmwm»*&i* Az automobilismus és az olasz törvény. A/ il.iíii' amely az újkorban kétségki\iil technikai téren yolf a legrohamosabb. szükségképj>en maga íilán vonja a jog evolúcióját is. Kell. hogy «•/. ctnlior míntlt'n tettét a törvény irányítsa, hogy minden cselekvése a joíf korlátain l>eliil folyjon le. Sziiksésffs tehát, hogy a fejlődés által előállott ttj állapotokhoz alkalmazkodjék a jog is. s hogy a változott viszonyok kőzött is a törvény szabályozza a társadalom tagjai között M jogokat és kötelességeket a megengedett és tiltott eseiek vesekőt. A technika fejlődésének ttiimten lépése egy-ejjj nj fejezetet iktatott 1*. a törvén ykönywkbe. A vasút, á távíró, a kerékpár stl). feltalálása i eto HXI.V- kittoesá tusánál v. in előtt taitottak, vainí azcn magyarázatokat, melyekkel a Jkniive civile" „Codiee penale" gfolelö szakaszait az aitkmmbílizira vonatkoztatják HOKV világosaM ha. hogy mik a i Olaszországban Íja vagy tartatja. Az automobil ttekintést nyerhessünk. jiézzfik >gai és mik a kötelességei annak, titomobilt vesz. s azt használatban gozgcp. ... adás-vételénél kifejlődött tizusokr.i ' ne-m óhajtok kitoijoszkední; erre vttnatkozédag csőin annyit jegyzek ineg. hogy az ehaló felelős az aufoobil látható hibáiért, az. átvételtől számított 2 napin. rejtett. hibáiért raxlt" ...«lv«.lrot » ,•«.»•»" •.•/ •«»«•<»..I../.I 1. ábra. „Az Automobil" címlapja Automobil c. melléklap (1. ábra). Ettől kezdve valamennyi szám két külön címfejű, de folyamatosan számozott és összefűzött részbó'l állt: a Nemzeti Sport-ból és az Automobil-ból. 1909. május 15-től a sorrend is változott: a lap élére került az Automobil. 1907. decemberétől — a Magyar Automobil Újság mellett — a Nemzeti Sport-Automobil a legfontosabb és állandó szakfolyóirata a magyar automobilizmusnak. Hetente 4—10 oldalon beszámolt a világ és a magyar gépjárműsport, -technika, -ipar és -kereskedelem híreiről, újdonságairól, vezércikkeiben pedig főleg a magyar gépkocsi-közlekedés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Példaként néhány téma az 1908-as évfolyamból: A század első éveiben lejátszódó gazdasági válság, majd az ezt követő depresszió érintette a világ automobiliparát is. Magyarországon a túltermelési válság utáni fellendülés az 1906—1908-as években kezdődött. Bíró Lajos gépészmérnök, a lap főmunkatársa a krízisből kivezető utat a kis, könnyű, illetve teherkocsik gyártására való átállásban látta, mert a kereslet csökkenése e cikkek eladhatóságát kevésbé befolyásolta.

20 A lap állást foglalt az automobilbérkocsik budapesti közlekedtetése mellett,

21 beszámolt az autókereskedők szervezkedésének első kísérleteiről,

22 gyakran foglalkozott az autóforgalom szabályozásának szükségességével,

23 és szót emelt a magyar utak rossz állapota ellen.

24 A dualizmus korában a kormány adómentességgel, illetve pénzbeli szubvenciókkal és a köz20 Nemzeti Sport-Automobil, 1907. évi 49. sz. 21—22. p. 21 U. a. 1908. évi 4. sz. 24. p. 22 U. a. 1908. évi 4. sz. 29. p. 23 Nemzeti Sport-Automobil, 1908. évi 2. sz. 24. p. 24 Nemzeti Sport-Automobil, 1908. évi 2. sz. 23. p. 32* 499