A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés magyar szaklapjai századunk első évtizedében 493

lóniákat ezekkel összekötni ott, ahol a rendes vasúti összeköttetés létesítése nem volna elég jövedelmező... Ebből látható, hogy az automobilra elég fontos nemzetgazdasági feladatok várnak, ha végre mint technikailag teljesen kiérett gyártmány fog piaczra kerülni, erre pedig a motorsport fogja segíteni, mely úgy, mint azelőtt a kerékpársport, a gyakorlati használat úttörője."

13 Ugyancsak figyelmet érdemel a lap főszerkesztőjének, Speidl Zoltánnak, az 1904. július 3-i „Lóerők versenye" c. vezércikke, amelyben gúnyosan számol be a Gordon—Benett versenyről, de szót emel a magyar autógyártás érdekében: „Automobilgyárunk mindez ideig nincs, pedig külföldön már erősen versenyeznek a gyárak a jövő közlekedési eszközének előállításában ... Sok automobilistánk még ugyan nincs, de máris tekintélyes summa folyik külföldre automobilozó uraink erszényéből. Magános egy nagy automobilgyár rizikóját nem vállalhatja, de egy nagyobb vállalkozó társaság, melynél az egyik iparág időleges deficitje nem billenti meg az egyensúlyt (pl. Ganz-gyár), automobilgyártást is felvehetne az üzemébe."

14 Kb. egyéves szünet után ismét megjelenik az Automobil rovat a Sport-Világ-ban. Az 1904. évi 52. szám közli, hogy a Magyar Automobil Club választmánya a Sport-Világ-ot a klub hivatalos lapjává választotta. Figyelemreméltó a Magyar Automobil Club szerepe az önálló autós újság megteremtésében: az automobilizmus hazai szervezetének orgánumra volt szüksége, a már meglevő újságok számára pedig jelentős siker volt e rangos egyesület hivatalos lapjává válni, hiszen ez a lap példányszámának növelését jelentette, mert a hivatalos lapot valamennyi klubtag megkapta. A Sport-Világ közölte a klub hirdetéseit, a tagnévsort, felsorolta a benzinállomásokat. Az Automobil rovat 1905 júliusáig rendszeres volt; addig, amíg az első önálló magyar szakfolyóirat, a Magyar Automobil Újság meg nem jelent. Ez időtől a Magyar Automobil Club hivatalos lapja a Magyar Automobil Újság, de a Sport-Világ alcímében még 1906. februárig viselte a hivatalos lap megjelölést, bár autós vonatkozású cikkek már nem jelentek meg a lapban. A Sport-Világ-ból vált ki a szerkesztők ellenségeskedése miatt a Kerékpár- és Motorsport c. lap. 1906. július 17. és szeptember 2. között összesen 12 száma jelent meg. A Magyar Kerékpáros Szövetség és 11 kerékpáros egylet hivatalos lapja volt. Bevezető cikkében utal arra, hogy a kerékpáros sporton kívül a rokon sportágakkal (motor- és autósport) is foglalkozni kíván. Valójában a kerékpársport lapja volt, de a hírek között beszámolt az ez év áprilisában megalakult Magyar Motorkerékpár Szövetség két vidéki kirándulásáról,

15 és olvashatunk arról, hogy Aradon és Budapesten autógyár felállítására tesznek lépéseket.

16 Ugyancsak sportlapként indult, és bár e jellegét kezdetben a leginkább hangsúlyozta, később az automobilizmus egyik legfontosabb orgánumává vált az 1903. március 15-től megjelenő Nemzeti Sport c. hetilap. E lap számai — hasonlóan a Sport-Világ-hoz — vezércikket és a különböző sportágak rovatait tartalmazták. Az 1903. október 4-i, 26. számban tűnik fel először az Automobil rovat. „Néhány év előtt egy új sport tűnt fel, mely példátlan rohamossággal hódította meg a világot. Ember- és pénztömegeket tudott mozgósítani, gyárak keltek nyomába, lapok alakultak művelésére, clubok keletkeztek, barátainak és ellenségeinek ezrei szálltak harcba egymással. Ez a sport az automobil. Első pillanatban azt kérdezhetnők: sport-e valósággal az automobil ? A felületes szemlélő könnyen besorozza a közlekedési eszközök sorába, és nem látja meg igazi természetét. De ha azok az emberi szórakozások, amelyekben erő, erély, bátorság, lélekjelenlét és ügyesség szükséges: sportok, — 13 U. a. 1901. évi 42. sz. 364-365. p. w U. a. 1904. évi 27. sz. 235. p. 15 Kerékpár- és Motorsport, 1906. évi 7. sz. 4. p.; 11. sz. 3. p. 16 Tj. a. 1906. évi 9. sz. 6. p.; 2. sz. 6. p. 32 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 497