A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés magyar szaklapjai századunk első évtizedében 493

A 90-es évek közepétől megrendezett autóversenyekről, nagyobb autótúrákról beszámolt a Sport-Világ c. hetilap Kerékpározás, illetve Kerékpár-Világ rovatában. Az 1900. évi 1. számtól a szerkesztő új rovatot nyitott Automobil-sport címen. Az önálló rovat megjelenése új korszakot jelent a magyar autós szakirodalom kialakulásának folyamatában: az eddigi alkalomszerűen megjelenő cikkek után az automobilizmus már akkora érdeklődésre tarthatott számot, amely érdemessé tette egy önálló rovat megindítását. „Az új esztendővel új rovattal szaporítjuk lapunk tartalmát, az automobil rovattal... Az automobilizmus nagyarányú fejlődése elől nem térhetünk ki, mert ma még egyesek sportja, de hovatovább közeledik az idő, amikor a motoros kerekek és automobilok használata általánossá válik az életben... A világ összes kerékpársporttal foglalkozó szaklapjai foglalkoztak az automobil sporttal, hasonlóképp mi is. Ha külön foglalkozunk vele, ezzel csak annak akarunk eleget tenni, hogy ne zavarjuk össze a kettőt, vonjuk meg a határvonalat közöttük. Új rovatunkban az érdekesebb automobil hírekkel fogunk foglalkozni, és időnként ismertetni fogjuk a fontosabb újításokat, és ezáltal segédkezet akarunk nyújtani ezen sportág művelőinek, hogy az automobilsport hazánkban is megvesse a lábát, és mielőbb elterjedjen."

12 Valóban, az új rovat figyelme kiterjedt az automobilizmus minden ágára. Pl. az 1. számban kb. másfél hasábon rövid tudósítás olvasható a következőkről: Allgemeine Automobil Zeitung címmel illusztrált hetilap jelent meg Bécsben; Szent-Pétervárott automobil-fiakerek közlekedtetésével foglalkoznak; a chicagói postaigazgatóság az összes lóvontatású kocsiját automobillal helyettesítette; az olasz Touring Club a benzint árusító kereskedők névsorát füzetben nyomtattatta ki; ezenkívül beszámol a párisi világkiállításon bemutatott automobilokról, a nizzai autóverseny nevezéseiről és a kaucsuk újabban feltalált szurrugátumáról. De ez önálló rovat rövid életű volt: a május 6-i számban található az utolsó. Utána kb. másfél éven keresztül ismét a Kerékpár rovatban jelent meg néhány rövid beszámoló. 1901. október 20-tól az 1904. év 1. számáig a Kerékpározás rovaton belül jelenik meg az automobilizmus Motor-Sport címen. Hetenként kb. háromnegyed hasábon főként versenyelőkészületekről és -eredményekről olvashatunk, de beszámol a gépkocsinak a közlekedés és szállítás különböző területein történő felhasználásáról is. E kis hírek közül kiemelkedik az ugyancsak e rovatban napvilágot látott „Motorsport és nemzetgazdaság" c. cikk: „Az automobil jelenleg főleg két, nemzetgazdasági szempontból eddig még csekély jelentőségű czélnak, a sportnak és a nagyvárosi szállítási vállalkozásnak szolgál" „reá váró fontos feladat a helyközi forgalom közvetítése, mely feladatnak azonban nagyobb stílusban csak úgy fog tudni megfelelhetni, ha az eddigi szállítási eszközöket olcsóság, gyorsaság, kényelem és biztonság tekintetében túlszárnyalja. Ily versenyképességgé az automobil eddig még nem rendelkezik, s pedig azért, mert ma még igen drága. Még nem vagyunk a fejlődés olyan fokán, hogy motorkocsikat nagyiparilag tömegesen lehetne gyártani, miáltal az előállítási költségek lényegesen apaszthatok volnának. E bajon az automobilsport fog segíteni, amennyiben a nagy költségektől vissza nem riadó vagyonosabb osztály megrendelései által a tömeges gyártás útját egyengeti, mihez az államnak posta- és hadi czélokra szolgáló nagyobb megrendelései is hozzá fognak járulni." A továbbiakban kifejti, hogy expressz vasúti közlekedés fog a jövőben kifejlődni, amely kisebb helységekben nem állhat meg. „Erre nézve az automobiloknak, melynek indulása határozott időponthoz nincs kötve, külön alépítményre nem szorulnak, a viczinális vasutakkal szemben pedig a nagyobb gyorsaság előnyével bírnak... Az automobilok egy további feladata lesz a nagy városokat körülvevő nyaraló ko!2 Sport-Világ, 1900. évi. 1. sz. 4. p. 496