A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés magyar szaklapjai századunk első évtizedében 493

A századforduló magyar műszaki, közlekedési és sport szaklapjai is egyre nagyobb figyelmet fordítottak az automobilizmusra. Ebben az időben még korántsem dőlt el a verseny a gőz, az elektromos és belső égésű motoros hajtás között. A Magyar Mérnök- és Epítészegylet Heti Értesítője ismerteti Felbert Gyulának az egyesület gépészeti és bányászati szakosztályában 1897. március 27-i ülésén elhangzott, a közúti automobil járművekről szóló előadását: „A közúti automobil járművek hajtására számba vehető erők ma a gőz, a szénhidrogének explozív keverékei és az elektromosság. A gőzgép ismeretes nagy előnyei dacára könnyebb közúti járművekben és különösen városokban nem használható a nehezen kieszközölhető kazánhasználati engedély, a fűtés, füstképződés és vízvétel kellemetlenségei miatt... A szénhidrogénmotorokkal hajtott kocsik bajai ma még a megindítás nehézségei, a megbízhatatlan gyújtás, továbbá az, hogy esős, havas időben nehezen vagy éppen nem működik"... (De e motorokat) ... „a működésükhöz szükséges szerkezetekkel együtt sokkal könnyebben kapcsolhatják a használatos járművekhez, és a szépészeti szempontoknak is inkább megfelelnek. Az elektromotorokkal hajtott közúti kocsi, mely a motor ismeretes számos nagyon jó tulajdonsága következtében a legkívánatosabb lenne, jó és könnyű akkumulátor vagy battéria hiánya miatt, még komolyan számba nem vehető."

1 A század utolsó éveiben a nagyvárosokban sok villamos hajlású bérkocsi közlekedett. A Polytechnikai Szemle beszámolt arról, hogy 1897 augusztusában mutatta be Londonban az Electrical Cab Company az első 15 üzemképes elektromobilt,

2 hogy Németország nagyobb városaiban részvénytársaság alakult elektromos hajtású motorkocsik használatára,

3 és hogy New Yorkban 1899-ben már 57 elektromobil közlekedett.

4 E lap egy, az osztrák helyi érdekű vasutak egyesületében elhangzott előadás ismertetése kapcsán megállapítja: „Dacára annak, hogy a különböző energiákra nézve e téren még relatív kevés kísérleti tapasztalat áll rendelkezésre, az egyes szakértők mégis tisztában vannak azzal, hogy városokban csakis a benzin és az elektromosság jöhet számba, mint hajtóerő. És e kettő közt is az utóbbiak előnyei az elsővel szemben számosok."

5 A Technológiai Lapok-ban jelent meg 1898-ban Bánki Donát „A Diesel-motor mai állapota Németországban" c. cikke.

6 Bánki Donát a Ganz-gyár megbízásából megtekintette a müncheni motoros- és munkagépek kiállítását, és látogatást tett a Deutz gázmotorgyárban, az augsburgi és nürnbergi gépgyárakban. „Megfigyeléseim és tapasztalataim alapján nézetem az, hogy a Diesel-féle motor jelenleg, miután a másféle tüzelőanyagokkal végzett kísérletek még nincsenek lezárva s az illető kísérletek eredményeit titkolják, csak mint a petróleum-motor jöhet számba. Mint ilyen megbízható, nyugodt, egyenletes járást és anyagfogyasztást, illetőleg az összes eddigi petróleum-motorokat túlszárnyalja... Egyenlő beszerzési árak mellett a Diesel-motor, ha nem is az összes gőzgépeket, de bizonyára az összes eddigi explóziós motorokat kiszorítaná." A gépkocsiról nem állt módjában alapos információkat szerezni: „Automobilból csak a kocsivázat és a motornak néhány részét láttuk. A négyhengerű motor e célra felette drágának és komplikáltnak látszik. E motornak részleteit nem magyarázták meg, és nem is alkothatok véleményt arról, hogy a tervbe vett nagy fordulatszám mellett miképpen fogják legyőzni a befröccsentés nehézségeit." A Vasúti és Közlekedési Közlöny a gépkocsinak a közlekedési eszközök rendszerében elfoglalandó helyét vizsgálja. Giuesppe Spera mérnök, az olasz legfelső vasúti 1

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1897. évi 11. sz. 73—74. p. 2 Polytechnikai Szemle, 1897. évi 2. sz. 40. p. 3TJ. a. 1897. évi 3. sz. 21. p. "U. a. 1899. évi 8. sz. 109. p. 5U. a. 1899. évi 6. sz. 82-85. p. 6 Technológiai Lapok, 1898. évi 17. sz. 159—161. p. 494