A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

Magosixeknek belföldi piacát. 1927 februárjában megvásárolták az V. Váczi u. 1—3. sz. alatti, a Türr István utcára is nyíló hatalmas üzlethelyiséget, amely az ideig a Stein-féle szőnyegkereskedés volt, és kialakították a Mérayval közös eladási központjukat. Szalonjukat június 21-én nyitották meg. Az ünnepségen a MAG vezérigazgatója, dr. Horovitz György, a Magyar Acélárugyár Rt. vezérigazgatója, Dunckel Károly, a Méray testvérek, valamint a mátyásföldi gyár igazgatói tájékoztatták a meghívott vendégeket közös elképzeléseikről, a MÁG-gyártmányok és a Méraymotorkerékpárok eladási forgalmának fellendítéséről. Az eladási központ megnyitása előtt, június 1-i keltezéssel szerződésben szabályozták együttműködésüket.

76 A MÁG átadta gyártmányai eladásának jogát azzal a kikötéssel, hogy saját maga is létesíthet eladási hálózatot, illetve árusíthatja termékeit. Továbbá a Taxi Rt-gal kötendő üzleteket is a maga számára tartotta fenn. Az országot területekre osztották, és ahol Mérayéknak már volt, vagy szándékukban állt képviseletet létesíteni, az ottani értékesítési lehetőség (az összes hivatalok, testületek, intézmények stb. és a magánvásárlók) őket illette meg. A budapesti forgalom is a Mérayéknak volt fenntartva. Tekintve, hogy a Váczi utcai szalonban Méray motorkerékpárokat és azok alkatrészeit is árusították, ezért ezek forgalmának tíz százalékát kellett befizetniük a helyiség fenntartási számlájára. Mérayék, akik a kereskedelemmel foglalkoztak, az ezzel járó költségeket az eladott áruk utáni jutalékjukból fedezték (adó, fűtés, világítás, telefon, nyomtatványok, levelezés, takarítás stb.), azonban ezeket a költségeket a MÁG 55%-ban, a MART 45%-ban vállalta magára némi megkötéssel. A vidéki képviseletek fenntartásai költsége más elbírálás alá esett. A MÁG 15 százalék jutalékot fizetett az eladott termékei után. Az esetben, ha a vevő a MÁG-nak fenntartott területről valamelyik Méray-képviseletben jelentette be vételi szándékát és a kocsi eladása pl. a budapesti központon keresztül történt, Mérayék kocsinként 200 pengőt kaptak még akkor is, ha csak a kötlevelet íratták alá a vevővel. A megkötött szerződésben szabályozták a garanciális javítások kérdését, a reklámtevékenységet, az üzleti elszámolás és ellenőrzés formáját, a járművek szállításával kapcsolatos feladatokat és azok költségeit, a raktározás, a viszonteladás módozatait stb. A szerződés 1928. december 31-ig szólt, de továbbra is érvényben szándékozták tartani addig, amíg az egyik fél fel nem mondja. A Méray Motorkerékpárgyár Részvénytársaságnak Pécsett, Szombathelyen, Nagykanizsán és Győrött voltak képviseletei, Bodakajtoron, Cegléden, Hevesen, Kaposvárott, Miskolcon, Ózdon, Pakson, Sopronban, Szegeden, Szolnokon, Vácott pedig ügynökei. Á MÁG a Méray Rt. után augusztus 12-én hasonló szerződést kötött a Tauril Pneumatik Részvénytársasággal Szeged és Debrecen környékére; az előbbit 1927. december 31-i érvényességgel, az utóbbit 1928. december 31-ig, azzal, hogy továbbra is érvényben maradnak, ha nem mondják fel. Az 1929. évre pedig elsőbbséget biztosítottak a Tauril javára az ország többi területére, a Mérayval szemben érvényes feltételek mellett. Mind a Mérayval, mind a Taurillal kötött szerződéshez csatolták az érvényben levő árakat pengőben és dollárban. A Magomobil változatainak árát 1927 nyarán a 3. táblázat mutatja. Ezek az árak a budapesti raktári árak, amelyekben benne foglaltatnak a kocsi műszerei és egyéb tartozékai, vagyis: Bosch-gyújtó-, indító- és világítóberendezés, 76 OL Z 402-44. cs. 625/4. 30 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 465