A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

rávenni elhatározásának megmásítására. A november 30-án tartott rendkívüli köz­gyűlésen a 37 milliós alaptőkét 50 millióra emelték. Ez a nagymérvű emelés és az ezt követőek főleg a korona inflálódása miatt váltak szükségessé. A Magyar Általános Gépgyár az 1922. évben is részt vett a hazai versenyeken és az árumintavásáron. A júniusban rendezett Hortobágy—Balatoni r Túraúton Megai László, Höcker Frigyes és Szini János vezetésével három kis MÁG-ot neveztek be és megkapták az Autóklub díját. Küzdelmüket balszerencse kísérte: a hiányos felkészítés miatt menet közben tankolásra kényszerültek és lepontozták őket. A fékezési versenyben rekordot — a Motor c. folyóirat június 15-i száma szerint — „Szini János főhadnagy, az utolsó próbálkozó ért el, aki MÁG kocsijával pneumatikdurranással egybekötött hirtelen megállást mutatott be 6 méteres fékúttal s ezzel különösen a fiatalabb nézők körében óriási tetszést aratott". (A fékezési verseny a startversennyel volt összekötve: a 100 méteren elért legnagyobb sebességről kellett a kocsit megállítani.) Az őszi III. Svábhegyi Gyorsasági Versenyen kárpótolta magát a gyár, mert a Szini vezette kocsival az 1,1 literes kategóriában a MAG első lett. Ahhoz, hogy ebben el­indulhasson, a motor furatát 1 mm-rel csökkentették, így a hengerméret 59 x 100-ra módosult. A júniusi Budapesti Arumintavásár autó és motorcsónak kiállításán a Hortobágy— Balatoni Túraúton részt vett egyik kocsit bemutatták. Az alváza nem tért el az eddi­giektől, ám a szekrénye feltűnést keltett: alumínium lemezből készült. Ilyen karosszé­riát a MÁG szállítója, a Neuschloss és Lichtig gyár is kiállított a saját területén. Emel­lett szerepelt még a 10—15 lóerős motorral egybeépített MÁG szivattyú is. Egyre jobban látszódott azonban, hogy ha a gyár nem újul meg, és új korszerű konstrukcióval nem jelenik meg, egyre kevésbé fog érdeklődést kelteni maga és gyártmányai iránt. Kevesen vásároltak MÁG autót. A Motor 1922. június 1-i száma szerint „negyedszáz" MÁG kisautó rója a főváros utcáit. Ennél nyilván több közle­kedett az országban belőlük, azonban az idegen típusok mellett elenyésző kisebb­ségben voltak. (Egy 1923 szeptemberéből származó nem hivatalos statisztika szerint 100 MÁG közlekedett az országban, amely a típusok közötti felsorolásban a 8. helyre jogosította őket.) A gyárban folyó munkáról egy gyárlátogatás alkalmából készült beszámolóból értesültek a MÁG iránt érdeklődők. Hollander igazgató elmondta — mint ezt az Autó és Motorújság 1923. januári száma közzétette — hogy, néhány nyugat-európai or­szágban, sőt a Távol-Keleten is akad egy-két MÁG. A külföldiek számára négyes, hatos, esetleg tízes sorozatban állítanak össze 10 lóerős kisautókat, amelyeket akár 14 lóerősnek is nevezhetnének. Mint figyelemreméltó eredményt jelentette be, hogy a dr. Szelnár Aladár, az Autóklub vezértitkára jelenlétében leplombált széria kocsi 100 kilométeren csak 4,6 kg benzint fogyasztott. A konstrukció takarékos üzemére jel­lemző, hogy egyik sem fogyaszt 5 kilónál többet hasonló távolságon. Hollander igazga­tó a továbbiakban megmutatta az egykori repülőgéphangárokat, amelyeket garázsnak alakítottak át, ott tárolják a javítására váró teherautókat; iparszerű javításra rendez­kedtek be. A Magyar—Olasz Bank autószindikátusától kaptak több száz motor javí­tására megrendelést, emellett a Franco Rumaine légiforgalmi társaság részére repü­lőgépmotorokat is javítanak, francia aviatikusok közreműködésével (ez a társaság használta a repülőteret). Az általános tájékoztatás után a műhelyeket járták végig. A mechanikai műhelyt Raab Imre mérnök, a műhely vezetője mutatta be, amelyben 60 esztergapad működött, számos maró-, csiszoló- és fúrógéppel együtt. Ezt követően a mechanikai műhely mellett levő szer számműhelybe mentek, ahol a szerszámkészítők dolgoztak. Közvet­447

Next

/
Oldalképek
Tartalom