A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

BÁLINT SÁNDOR A PHÖNIX ÉS A MÁG GÉPKOCSIK GYÁRTÁSÁNAK TÖRTÉNETE A magyar autógyártás történetében is találkozunk műhelyekkel, gyárakkal, amelyekben kisebb nagyobb mértékben foglalkoztak gépkocsik összeszerelésével, esetleg önálló gyártásával. Közülük néhánynak emléke már a múlt homályába vész, legendák keringenek róluk, amelyeket az emlékezés felelevenít, nem ritkán kiszínez és átformál. A hazai autótípusok egykori készítői, tervezó'i közül már kevesen élnek. Szívesen meséltek — és mesélnek — a régmúlt autógyárairól, az automobilizmus kezdetéről, a fiatalságukról, amelyet az idő kissé elhomályosított, kissé meg is szépített. Ezek az emlékezések olykor cikk formájában nyomtatásban is megjelentek, ami még segített „átformálni" a valóságot. Ehhez még hozzávehetjük azt is, hogy századunk történelmi fordulatai, viharos szakaszai sem kedveztek a történeti, a műszaki emlékek, az írott dokumentumok fennmaradásának. Számos, egykor fontos ipari létesítmény, intézmény, szerv iratanyaga semmisült meg, vagy tűnt el. Ha mindezt összevetjük, máris körvonalazódik a hazai autógyártás múltjának „legendatalaja", amelyben nem kevés az emlékezés alkotta esemény is. Az elmúlt fél évszázadban többször is foglalkoztak lelkes cikkírók a hazai automobilizmus múltjának feltárásával. Ám ezek a kampányszerűen végzett — és ritkábban nyomtatásban is megjelent — munkák legjobb esetben is csak összegezték a kisebb-nagyobb, e témába vágó cikkeket, kiegészítve egy-két visszaemlékezéssel, a hitelesség látszatáért. De a forráskutatás és a forráskritika mellőzése következtében alig is tisztult ki automobilizmusunk, autógyártásunk ködös múltja, — sőt olykor még újabb talaj teremtődött a még újabb legendák számára. Igaz, a hiteles dokumentumok felkutatása, a levéltári kutatás hosszantartó folyamat és nem mindig jár eredménnyel, pontosabban: a befektetett energia nem mindig áll arányban az eredménynyel. Ennek ellenére sem lehet lemondani az ilyen irányú kutatásokról, mert enélkül technika- és közlekedéstörténetünk egy-egy fontos része maradna feltáratlanul. A Magyar Általános Gépgyár Rt.-ról és jogelődjéről, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyárról is — ahol a MÁG, illetve régebben a Phönix gépkocsik készültek — sok hír terjedt el. A korabeli cikkírók az eseményeket kiszínezve úgy közölték, hogy abból a néhány évtizeddel később olvasó a kor műszaki, ipari, gazdasági ismeretei hiányában téves következtetéseket vonhat le. Nem is szólva az olyan írásokról, amelyek — ma már kideríthetetlen okból — téves információkat közöltek. Emiatt csak a lapokból merítők mindig számolhatnak annak veszélyével, hogy fáradozásuk bár gyorsabb eredménnyel jár, de a hitelességet gyakran nélkülözi. Természetesen e tanulmány sem mellőzte a korabeli cikkeket, de csak annyira vette figyelembe azokat, amennyire szükséges volt az események hangulati tartalmának és 25 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 385