A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei 365

15. ábra. A Stáczió utcai villamosvasút menye eddigelé hivatalosan megállapítva nincsen" — úgy tűnik, a saját tapasztalataiknak nem hittek a tanácsosok — mégis hozzájárult a terv módosításához, „mert kétségen felül álló nagy előnyök gyanánt ismeri el a villamos vasút, ama tulajdonságait, hogy üzeme zajtalanabb, a kocsi vezetése és gyors megállítása könnyebb és biztosabb mint a többi vasútnál, továbbá az utcákon piszkot nem csinál, füstöt nem fejleszt és szikrát nem hány". A Közmunkatanács fenti „magánvéleménye" a villamosvasútról szabad utat nyitott a budapesti villamosvasút fejlődésének. Egyidejűleg adták ki 1888. június 30-án a Podmaniczky és a Stáczió utcai villamosvasút engedélyokiratát az időközben „Budapesti Városi Vasút Vállalat, Lindheim & Cie, Siemens & Halske és Balázs Mór" nevet felvett, helybeli bejegyzett közkereseti társaságnak. Megindulhatott a két normál nyomtávolságú, alsóvezetékes villamos vonal építése. Először a Stáczió utcai (15. ábra) készült el 1889. július 30-ára, majd 1889. szeptember 10-én sor került a Podmaniczky utcai villamosvasút átadására is. Ezzel megszületett a budapesti villamosvasút, amely hamar népszerűvé vált; az első vonalak megnyitásának évében már több mint 550 ezren utaztak a vidáman csilingelő villamoskocsikon. 382