A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

2. táblázat A volt Budai Hegypálya építési költségeinek megoszlása (o. é. frt.) Megnevezés Költség Concessio, iroda s egyéb költségek 18 500 Művezetés 4 200 Földásás, sziklarepesztés 28 200 Támfalak 49 000 A középfal, a lépcsőzettel együtt 4 500 Alsó indóház 15 000 Felső indócsarnok 4 200 Kövezések, határfalak stb. 450 2 vas-hidacska 3 200 Vashorgonyok a középfalban 2 150 Kút a gépházban 950 A pálya felépítménye burkolással együtt 5 350 Fogó-gerendák kétoldalt 1 800 Gépezet, minden hozzávalóval 19 450 2 kazán, kürtő és alapzat 9 500 Korong a várban, alapozásával együtt 6 300 Hengervezetékek 550 Réz-csővezetékek 2 200 4 sodronykötél 950 3 kocsi, biztonsági szerkezettel együtt 5 850 Az összes költség kerek számban 182 300 vetítésével, két öntöttvasdob — melyek mindegyike 9' [2845 mm] átmérővel bír — hozható egyidejűleg ellenkező irányú mozgásba, s melyek egyikéről a sodrony-kötél legömbölyödik ugyanakkor, mikor a másikra föltekerődzik. A sodronykötél a pálya felső végén, a várban, szintén 9' átmérőjű korongra hajlik..." Ebben a leírásban a szerző nem említ néhány érdekességet. így például a kúpkerekes áttétel igen érdekes volt. Egy, a 30-as évekből származó rövid jegyzetből

35 tudjuk, hogy a nagy kúpkerék 113, a kicsi pedig 51 fogú volt. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az egyenletes kopás biztosítása érdekében arra törekedtek, hogy az azonos fogak minél ritkábban találkozzanak. A számítás mellőzésével megjegyezzük, hogy ez csupán mintegy 250 menet után következett be; tehát a 40-es évek elején — már meglehetősen erőltetett üzem mellett is — csak naponta egyszer. A másik érdekesség, hogy a nagy kúpkerekeknek fafogaik voltak. (A 10. ábra eredetijén az alaprajzból ez legalábbis sejthető — sőt úgy tűnik, hogy egy-egy fog két darabból állott.) Egy érdekes feljegyzés maradt fenn ezzel kapcsolatban.

36 Ebben az 1936. évi „Rendkívüli munkák" között szerepel a sikló személyzete részéről (10. tétel): „Fafogak és dobméretezés (előkész. fogcser.)", valamint a Fogaskerekű gépműhelye részéről (19. tétel): „Fafogak készítése" — az előbbi 38, utóbbi 88 munkaórát igényelt. Fennmaradt a sikló gépezetének egy igen szép kivitelű, M=l:12 méretarányú modellje, amelyet a 11. ábrán mutatunk be. Pontos eredete ismeretlen, de feltehetően az eredetivel egyidős. A rajta levő embléma szerint készítette: D. Szilvinyi in Ofen. A sikló műszaki ismertetéséhez még megjegyezzük, hogy a kazánokat az Első 35 KM arch.; feljegyzés ceruzával A6 jegyzettömb-lapon. 36 KM arch.; „Budai Hegypálya munkaszükséglete 1936 évben" — 8 old. kézírással. 332