A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311
Széchenyi Ödön rövidesen valóban átruházta jogait, és megalapította a Budai Hegypálya Részvénytársaságot 26 . E társaság a katonai kincstárral 1868. november 4-én kötött az előbbivel csaknem azonos tartalmú szerződést, melynek függeléke egy, az előzővel szó szerint megegyező Demolierungs-Revers volt. Ezt a budai főparancsnokság 1868. november 8-án ratifikálta 2 ?. Igen érdekes, hogy a szerződés általunk idézett 10. §-a teljes egészében megmaradt (csupán Széchenyi Ödön neve helyett szerepel természetesen mindenütt az „Ofner Bergbahn-Actien-Gesellschaft" megnevezés), tehát a 40 éves határ az új vállalkozásra is vonatkozik. Sőt, a szöveg szerint átengedhető más kezekbe is stb. Bizonyos fokig ellentétben áll viszont ezzel, hogy a 14. § általunk idézett szakasza ez utóbbi szerződésből kimaradt. Ide kívánkozik még két további okirat ismertetése. Az egyik a sikló háramlási idejét 10 évvel meghosszabbító pótszerződés 2 *. Ebben érdekesség, hogy ha a főváros a siklót bármikor meg kívánná váltani, akkor az első húsz éven belül „az eredeti felállítási tőke" kétszeresét fizeti — az előbbi szerződésnek megfelelően — a vállalatnak. Tehát ezt meg kell állapítani, éspedig: „... áll az 1870. deczember hó 31-én kelt... mérlegben „Bau Conto: Bahnkörper & Gebáude" czím alatt felhozott 152,897 frt 03 kr. továbbá a „Maschinen" czím alatt felhozott 32,108 frt 29 kr. és végre „Waggons" czím alatt felhozott 6,984 frt 75 kr. tehát összesen 191,990 frt 70 kr,ból mindkét szerződő fél a megváltási összeg kiszámítása alapjául elfogadja." 29 A másik okmány egy 1886. július 14-én kelt nyilatkozat^, amelyre a vár erőd jellegének megszüntetése nyomán került sor. A vállalat a továbbiakban a fővárosnak fizet évi 20 frt bért, és a szerződést 1920. március 2-ig meghosszabbítják 31 . A megépült sikló műszaki leírása A sikló kiviteli munkáit 1868 júliusában kezdték. Rövid beszámolót ad erről és a műszaki berendezésről az építkezés vezetője, Wohlfarth Henrik mérnök, a megnyitást követően megjelent cikkében [5]. Ezt azután később csaknem az egész európai szaksajtó átvette (például [6—9, 15, 26, 42]). 26 A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter 10.214 sz. engedélyével (1868. aug. 28.). 27 Abt. 6. Nr. 1,577.:... zufolge hohen Reichs-Kriegsministerial Reskripts vom 31. Juli 1. Jahres Abt. 8. Nr. 2,581. 28 Pótszerződés, mely egyrészről Budapest főváros közönsége, másrészről a „Budai hegypálya részvénytársaság" bejegyzett czég közt Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének 1879. augusztus 6-án 537. sz. alatt és 1880. június hó 9-én és 10-én 381. sz. alatt kelt határozatai, továbbá a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrnak 1879. október 15-én 44,006. sz. alatt leérkezett leirata, s végre a főváros tanácsának 1880. június 18-án 26,192. sz. alatt kelt határozata folytán, ... Buda szab. kir. város közönsége és gróf Széchenyi Ödön, közt... megkötött... szerződés... határozmányainak módosítása és pótlása tárgyában megköttetett. 2 ?Bp. főv. tan. 1880. 29,803/6,390. VII. sz. 30 Nyilatkozat, illetőleg meghosszabbítási záradék, melynél fogva az alulírott budai hegypályatársaság ezennel elismeri, hogy Király ő Felségének 1875. évi október hó 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával a budai vár erődítési jellege megszüntetve lett, s ennek folytán a budai várerődítési területek, s ezek közt azon négyszögmértékű 339° V térfogatú terület is... minden ahhoz tartozó jogokkal együtt a m. kir. pénzügyminisztérium közvetítése mellett 1880. évi márczius hó 24-étől fogva Budapest főváros tulajdonába és birtokába átadatott. 3i Bp. főv. tan. 24,135/1886. sz. 326
