A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311
a neki megadott határidőn belül minden kártérítési igény nélkül teljesíteni, anyagát elszállítani és az eredeti helyzetet visszaállítani — benne az „Elipse"-t (!). 3. Ha a lebontás sürgőssé válik, ezt jogosult a katonaság is bármilyen eszközzel és módon végrehajtani, természetesen a tulajdonos terhére, s ebben az esetben a bontási anyag átadását sem szavatolja. 4. (Ez a pont élénk fényt vet az akkori katonapolitikai elgondolásokra, és ezért érdemes lehetőleg hű, szó szerinti fordításban közölni.): „Egyáltalában a gőzkötélpálya és a hozzá tartozó berendezések tulajdonosának abban az esetben, ha ingatlana katonai műveletek következtében idegen hatalommal viselt háborúban vagy belső felkelés, lázadás vagy forradalom leverése során teljesen elpusztul vagy részben megsérül, nincsen joga a kincstártól az öt ért kár megtérítését kívánni.' 1 '' Tehát a katonai hatóság gondolt minden eshetőségre, s bár a budai Vár erőd jellege 1849 után tulajdonképpen megszűnt, igyekeztek azt mégis fenntartani. 5. A katonai igazgatás adott esetben nem köteles intézkedését indokolni, s ellene nem lehet panasszal élni. 6. A katonai igazgatás intézkedő szerve az a hatóság vagy főnök, aki az 1829. évi katonai műszaki szabályzat szerint erre jogosult. 7. Jelen lerombolás! hozzájárulás a megfelelő szerződés integráns része. Ezek után nem volt akadálya, hogy Széchenyi Ödön szerződést kössön Buda városával 24 , amire 1868. június 18-án került sor. E szerződés néhány érdekesebb pontját eredetiben idézzük. „7. Buda sz. kir. főváros közönsége vállalkozó úrnak a tervezett sikló felállítására és üzletbevételére 40 évre ad engedélyt; mely időszak azon naptól lesz számítandó, melyen a sikló közhasználatnak átadatik. II. Vállalakozó köteles a siklót a mai naptól számítandó egy év alatt a közforgalomnak átadni, különben az engedély megszűnik. III. A vállalkozó köteles az ezennel megadott jogért évenkint előlegesen 10 db aranyat természetben a városi házipénztárba díj gyanánt befizetni. X. Minekelőtte a sikló az általános használatnak átadatnék, hatósági felügyelet alatt nyilvános próba lesz eszközlendő, melynél az illető kocsik a lehetőnél kétszeres súllyal terheltetvén, a tökéletes biztonság lesz kiderítendő. XI. A vállalat mind az ország-, fejedelmi-adó, mind a községi pótadóra nézve a fennálló vagy felállandó rendszabályoknak leend alávetve. XII. Ha a fenn kitett engedélyi idő alatt újabb siklók terveztetnének, vállalkozó úrnak előjog engedtetik, hogy azt ugyanazon feltételek alatt, önmaga építheti, de köteles ez iránt legfeljebb 3 hónap alatt nyilatkozni. Megjegyeztetvén, hogy az általa felállítandó siklótól fel- és lefelé 50 ölnyi távolságra siklónak felállítása egyáltalában nem fog engedtetni. XIII. Ha a vállalkozó jelen vállalatot egy részvénytársaságra ruházná át, akkor e társaság ugyanazon jogokban részesül, de ugyanazon kötelességeket is átvállalja, hozzá tevén, hogy ily társulat igazgatósági- és székhelye mindenkor Buda. 25 24 Szerződés, mely Buda sz. kir. főváros képviselő testületének f. év június hó 10-én 6528/126. sz. alatt kelt határozata nyomán, egy, a népszínház megett a budai várba vezetendő és a Pallavicinipalota és fegyvertár közti térségre nyíló gőzsikló létesítése czéljából egyrészt gróf Széchenyi Ödön úr s másrészt Buda sz. kir. főváros közönsége közt... köttetett meg. 25 Buda v. tan. 126/868. 325
