A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311
A budai Lánchídfő első — még korai — ábrázolása a híd tervezőjének, William Tierney Clark-nak helyszínrajzából 9 ismeretes, az akkor észak felé már kiépült Fő utca torkolatával. Ugyaninnen egy már korábban létesült út vezetett fel a Várba, a Vízikapuhoz, a megnövekedett forgalom azonban ennek komolyabb kiépítését követelte 10 . Az út 1852-ben azután meg is épült, nagyjából a mai Hunyadi János út vonalán, valószínűleg Hüffmann Ferenc tervei szerint 11 . Egy korabeli leírás említ azonban további elképzelést is [1]: „... jelenleg a lánczhídtól a vári vízivárosi kapuhoz új feljáró készíttetik s 1852-ki augustus hónapban elkészülend, a készítési összeg 17 ezer p.ftra van elő tervezve. Ezenfelül terveztetik egy más feljárás is ugyan onnan a gr. Sándorféle s cs. fegyverház között a sz. György térre, mellynek elő tervezett költségei 40 ezer p.ftra tétetnek." Hogy ez a feljárás milyen lett volna, arra legfeljebb következtethetünk, minthogy az említett tervek nem ismeretesek. A közel húsz évvel később épült siklónál csak a támfalak (földmunka nélkül) 49 ezer o. é. ft-ba kerültek, ami megfelel 46 500 p. f-nak. E költségek ismeretében a feljárónál elsősorban lépcsőre kell gondolnunk, s egy ilyen terv ismeretes 1857-ből is 12 . Ezek azonban nem kerültek kivitelre, annál kevésbé, mert az említett helyen a várfalak áttörése még a sikló létesítése idejében is nehézségeket okozott. Ezzel szemben József nádor kezdeményezésére a Várhegy Duna felőli oldalán sétányokat létesítettek, majd 1862-ben parkosították. Az együttest — alakja után — Elipse-nek („magyarul" Ellipsz-nek) nevezték. Közben lényeges változás állott be a budai Lánchídfő forgalmi csomópont jellegében : 1857-ben megnyílt az Alagút, közvetlen összeköttetést biztosítva a Krisztinavárossal, majd 1861-től a Déli-vasút pályaudvarával. így az addig T alakú csomópont kereszt alakúvá vált 13 , még egy csatlakozó feljáró úttal. így a hatvanas évek végére akkor jelentős forgalmi csomópont alakult ki a hídfőnél (2. ábra). Az 1850-es években már közlekedett a Lánchídon az omnibusz Pest és Buda között, és az ugyan ritkán közlekedő gőzhajójáratnak is volt a hídfő közelében állomása. A hídfő északi oldalánál később két lóvasúti vonalnak is nyílt végállomása: a zugligeti (1868) és az óbudai (1869) vonalnak. így logikus volt, hogy a Várba vezetendő új közlekedési eszközt is valahol a közelben kell létrehozni. Ezért épült a sikló az Alagút mellé. Néhány szót kell szólnunk a Budai Hegypálya életrehívójáról is. Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István kisebb fia 1839. december 14-én született Pozsonyban. Első hivatalos megbízását 23 éves korában kapta, mint az 1862. évi londoni világkiállítás magyar kormánybiztosa. Később részt vett az 1867. évi párizsi világkiállításon is, 9 Clark W. Tierney: Plán des k. k. Heu-Magazin und übrige dortige Gründe betreffend mit Übersicht des Brückenkopfes. 1839. szept. 23. Főv. Lt. (Színes kézirat). !0 Varásdy, Leopold: Situations Plán der projectirten neuen Auffahrt von Brücken-Kopf zura Wasserthor der Festung Ofen und der damit Verbundenen Regulirung der Bau-Gründe. Ofen, 1850. máj. 16. Főv. Lt. 11 Hüffmann, Franz: Situations Plán von einem Theile der Festung Ofen, und den so genannten Fischer Stadt in der Umgegend der neu erbauten Ketten-Brücke, mit dem Antrage einer neu zu erbauenden Auffahrt samt Fussweg in die Festung, und Austheilung des ürbigen Platzes. Ofen, 1850. Poss: Bp. Tanács II. Ügyo. FSZEK 1944. (Színes kézirat.) 12 Varásdy, Leopold: Entwurf über den von der Tunnel Mündung bis zum Wasserthor führenden neu projectirten Treppen Aufgang. 1857. Poss.: Bp. Tanács II. Ügyo. FSZEK 1944. (Színes kézirat; hitelesítve 23. Dez. 1858.) 13 Clark Ádám— Varásdy Lipót: Situations Plán des zur Kettenbrücke gehörigen Terrains mit Bezúg auf dem hohen k. k. Gen. Gouvernement Ofen d. dt° 19-ten Juli 1856 genemigten Regulirungs Plán. Ofen, 1860. febr. 10. Főv. Lt. 316
