A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

Tételezzük például fel, hogy egy gőzszerkezet 1 perc alatt 100 köbláb 1 atmoszféra nyomású gőzt fejleszt, akkor ezzel a keletkezett feszítőerővel egy vízoszlopot 32 lábról 100 láb magasra lehetne emelni. Ez tehát egy olyan összerőt jelentene, mely 1 perc alatt 1 lábnyira tudná felemelni a 32 láb magas vízoszlop súlyát, szorozva az előbb említett magassággal, azaz példánkban 32 köbláb víz súlya x 100 = 3200 köbláb víz. Ha azonban megfordítjuk a súlycsökkenés tételét s a kitágulás szemszögéből nézzük, akkor a légköri nyomást kerek számokban egy 32 köbláb magasságú vízoszloppal tehetem egyenlővé, s ha a csőkígyóban a folyadékok felemelésére egyenletesen ható nyomás mellett gőzt használok, a gőz 1700-szoros tágulást ér el, azaz 1700x32 láb tágulást, mely egyenlő 54 400 láb magasra való emeléssel. A pillanatnyilag vizsgált 100 köbláb víznél tehát 5 440 000 köbláb gőz jön létre, vagyis 5 440 000/1700=3200 köbláb vizet lehetne percenként 1 láb magasra emelni. A ,D' csőkígyó átmérője — amelyet mi a rajzban is láthatunk, mely a füstcsövön át van vezetve, és a felső végéig körül van burkolva, s így védve a lehűlés ellen — úgy van méretezve, hogy kétszer akkora, mint a ,C ejtő- vagy tápvezeték, és ez az átmérő a tápvezetékhez viszonyítva az azon átvezetendő vízmennyiségnél feltételezi azt, hogy az átfolyó víz sebessége 4—5 láb legyen minden másodpercben. Az alapvíztartály nagysága arányban áll a vízikeréknek egyébként tetszőlegesen megválasztható átmérőjével (hogy a lehulló víz szét ne fröcskölhessen), vagy bányaaknában való elhelyezésnél a vízikerék számára rendelkezésre álló hellyel. A hűtőberendezés felülete és a hűtővíz mennyisége — ha az ember nem befecskendezéssel végzi a kondenzálást — éppúgy, mint minden más gőzgépnél, a fűtő- és gőzkészülékek nagyságától függ. Mint azt már megjegyeztük, itt és ott, hasonló nagyságú fűtőkészülékekben, azonos tüzelési módszerek alkalmazása mellett, egyenlő mennyiségű meleget fejleszthetünk, s így a lehűlés már általában ismert dolog, minden különösebb specifikum nélkül. A mellékelt rajz — ezt itt megjegyzem — csak magyarázatul és felvilágosításul szolgál új ötletemhez, és csak általánosságként van mellékelve. Akarattal nincs sem mérték, sem nagyság, sem forma megadva, mert csak a szerkesztés mintájául szolgál, így ehhez az egészen új találmányhoz mindenféle módszer, nagyság, arány és forma egyaránt felhasználható. Mégis, az én kizárólagos szabadalmamnál a legújabb és legtökéletesebb formák alkalmazhatók, mihelyt találmányom leglényegesebb tulajdonságai felhasználásra kerülnek, az ugyanis, hogy az először megritkított, majd aztán újra kondenzált folyékony anyagokat eredeti ősalakjukban kívánom hajtóerőként felhasználni. Az alkohol, bor vagy higany, tehát más anyagok használata végső fokon ugyanazoknak a módszereknek van alávetve, mint ami itt le van írva, ámbár a higany használata éppúgy, mint a vízé, a kis házi gépek számára, ahol kisebb erők szükségesek, igen hasznos és előnyös, mert 13 1/2-szeresen nagyobb fajsúlyával összefüggésben a lehetséges kivitel kisebb térben történhet. (Mert az ejtővezetéknek 0,2 láb átmérő helyett csak ugyanannyi hüvelykből kell állnia.) így tartózkodom az ismétlésektől vagy a már megismert fogalmak elmondásától, annál is inkább, mert a közeljövőben egy higanygép modelljét fogom felállítani és császári és királyi Felségeiknek bemutatni."

61 Bernhardot ezúttal is a vízikerék kísértette. Ennél a gépénél is — mint a „magyar" gőzgépnél, csak más eljárással — vizet emel a magasba, hogy annak gravitációs erejét fogja munkába. Ez az út azonban a gyenge hatásfok miatt nem vezethetett eredményhez. Természetesen ő is láthatta gépeinek ezen gyengeségeit, de nyilvánvalóan az a szándék késztette ezekre a megoldásokra, hogy helyettesítse velük a 61 A bécsi Technische Hochschule, Priv. Reg. No. 1826/1634. 9. fol. 246