A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

levegő nyomásával, azaz a víz az ejtőcsőben 32 láb magasan áll. Efölött a vízoszlop fölött az ejtőcsőben, illetve a kondenzátorban található tér (amelyet az a kismennyi­ségű levegő tölt ki, amely hozzávetőleg a felforrósított vízből képződő gőzökből áll, és amelyet 1—2 működő légszivattyúval ki kell szivattyúzni), nagyjából egészé­ben légmentes, s ezért a kondenz-víz kilépésének egy magasabban fekvő térbe sincs akadálya. Felmérve a helyzetet, ahogy a vízoszlop a kondenz-víz belépésével meg­nehezebbedik, nehezebb lesz, mint az alulról ellenható légköri nyomás, mínusz az az egészen kis érték, amely a kondenzátor nem tökéletesen légüres volta miatt veendő figyelembe, s így a víznek a gyűjtőcsőből az üzemi tartályba le kell futnia. Itt most tehát (miután az ejtőcső alsó betorkollása még 36 lábbal magasabban áll, mint a ,D' csőkígyó belépése), a fennmaradó szabadesési magasság következtében egy üzemi erő keletkezik, amely felhasználható mindenféle módon pl. mint itt, ahol egy 32 láb átmérőjű felülcsapó kerék hajtására szolgál. A kerékről lehulló víz az ,A' tápszekrény alapvízmennyiségéhez adódik és a ,C tápcsövön keresztül a fűtő- vagy gőzszerkezetbe bevezetett víz kiegészítését képezi, igen kis veszteséggel, amely elporlódásra és a szabad levegőn való elpárolgásra kerül. A gépek működtetése alatt ezért csak egész kevés vízpótlás szükséges, különösen azért, mert a visszafolyó befecskendezési és hűtővíz a tápvíz kiegészítésére szolgál. Ezért csak az ,E' hűtőtartályban levő hideg víz cseréjéről, és a lefolyó hideg víznek egy kútból, vagy közeli patakból a mű nagyságának megfelelő mértékű pótlásáról kell gondoskodni. A rajzból és az eddig elmondottakból egyébként világos, hogy a légköri levegő nyomása, mely a tápszekrényben (táptartályban) a víz felületére nehezedik, a táp­vezeték közreműködésével a vizet a fűtőkészülékbe továbbítja, és hogy ezután a a fűtőkészülékben a hevítéssel megritkított folyadék belőle a csőkígyóba, majd eb­ből a hűtőkészülékbe emelkedik. Tegyük fel az összehasonlítás megkönnyebbítésére, hogy a víz felülete a tápszek­rényben a kezdettel, azaz a felszállócső betorkollásával azonos magasságban van, akkor láthatóan a folyadék tágulása, vagy megritkítása esetén, vagy pedig az ezzel analóg hőfokemelkedésnél, csak egy csekély mértékkel haladhatja meg azt a magas­ságot, amit a felszállócső, és egy 32 láb magas vízoszlop magassága közötti viszony­nyal fejezhetünk ki. A következő áttekintés ezt egyelőre a közelebbi kísérletekig egy mondat erejéig igyekszik megvilágítani: egy folyadék fajsúlyának csökkenése min­dig egy egyenletesen végbemenő folyamat útján halad a térben való növekvő térfogat­tágulással arányosan. Tehát az a nyomás, mely az egyik oldalon 32 láb magas konden­zált vízoszlopot képes fenntartani, a másik oldalon mérték szerint 2, 3, 4, 5, ... n-ed részre csökkentett eredeti fajsúly mellett 2, 3, 4, 5, ..., n-szeresen magasabb oszlop­ban képes a ritkább fajsúlyú vizet, vagy gőzt egyensúlyba tartani. Ha most a cső­kígyó magassága a sűrítőbe való betorkollásig, mint itt, a kétszeres és háromszoros vízoszlopmagasság közé esik, akkor emiatt a folyadék egyensúlya fokozatos tágulás mellett erős eltérést nem érhet el, miután ennek már egy előbb elért kitágulásnál 80 láb magasan kellene a hűtőszerkezetbe felfutnia. Miután itt is, épp úgy, mint az ejtő­csőnél, a megritkított vizet tartalmazó oszlop súlya a légköri nyomással állandóan egyensúlyban van, ebből következően a folyamatos hevítés miatt a vízoszlop folytatóla­gosan elért súlycsökkenése a felszállócsőben a magasság állandó növekedését, és így a hűtőszerkezet lejjebb kerülését vonja maga után. Megjegyzés: az ehhez szükséges alapokat abban szögezhetjük le, hogy a tápláló bevezető vízcső átmérőjének azonos­nak kell lennie a felszállócső átmérőjével, hogy ennek következtében már csekély felmelegedéskor a legkisebb fajsúlycsökkenést is képes legyen felvenni. Meghagyom a továbbiakban a tudós uraknak és a jövendő kísérletezőknek a ••

Next

/
Oldalképek
Tartalom