A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

Legjobb tudomásom szerint első vagyok a világon, aki ezt az új erőt használatba veszi, ezért felsorolom a felhasználás minden fajtáját, annál a módszernél, amely a légkörből vonja ki a hajtóerőt, legfőbbképpen akkor, ha ez a levegő ritkítása és ellenállásának kisebbítése útján történik, s teszem ezt mindenféle célra és szerkezetre, melyeknél az eddigi kizárólagos szabadalmam hatályba lép a legmagasabb uralkodói rendelet alapján, s amely különösképpen a 27. § b. bekezdése szerint áll fenn. Mivel új elvet, illetve tárgyat találtam fel, ahhoz már ismert eszközök is felhasználhatók, illetve igénybevehetők. A legjobb és legcélszerűbb felhasználási mód, amelyre szabadalmam elsősorban vonatkozzon, a gőz pótlása a körforgó gőzgépnél, amilyet 1817. május 2-án egy cs. és kir. bizottságnak és magas személyiségeknek nyilvánosan bemutattam. A leírás szerinti elv alkalmazható a közönséges dugattyús gőzgépnél, vízszintes vagy függőleges dugattyúval, végül ugyanúgy a magyar gőzgépnél, légritkítással és szívócsővel. A gőz pótlására lehetséges felhasználási módok a szakértők számára már éppen eléggé érthetően le vannak írva, ha ismerik a körforgó és dugatytús gőzgépeket, továbbá az én magyar sűrítő-gépemet, s ehhez még felállítom az általános törvényt: érvényes mindenütt, ahol gőz (szószerint levegőnek nevezhetjük) felhasználása előfordul, és mindenütt, ahol sűrítő helyett, azaz a gőz sűrítése helyett légritkítást alkalmazunk, mely nálam a légköri levegőnek alulról való belépésénél történik, egy zárt huzat- vagy kúpkazánban. Miután ezen tartály segítségével gőzgépemet az ismert módszerekkel összekötve, minden további főalkatrész, mint pl. az alul légmentesen zárt kazán, elkészíthető, s a légsűrítő gép teljes egészében kivitelezhető, így minden további leírás, és méginkább minden rajz teljesen felesleges, sőt inkább káros, így mivel az új elvemet minden módon képes vagyok kivitelezni, és erre engedélyem is van, azonban én mégis, a pontosabb érthetőség kedvéért egyetlen felhasználási módot (a légnyomás segítségével működő dugattyús gőzgép üzembehelyezését) itt valamivel közelebbről is ismertetek. Éppen úgy, ahogy a gőz egy tartályból, vagy gőzkazánból egy szelep segítségével felváltva nyitható ás zárható cső útján egy zárt hengerben működő dugattyú hol egyik, hol másik oldalára hat, és így a dugattyút ide-oda mozgatja, ugyanúgy folyamatosan lép ki belőle a levegő. Ha szelepek, csappantyúk, vagy tolattyúk nyitása és zárása segítségével a közönséges légköri levegő a dugattyút a hengerbe hajtja, addig, amíg a dugattyú az egyik irányba mozog, a másik oldala a dugattyúnak közvetlenül nyitva áll, miután a levegőnél épp úgy mint a gőznél, a nyomás előzetesen levezetődik esetleg záródik, úgy mint a gőznél, míg hátrafelé a dugattyú ellenmozgást végez. Éppen úgy, mint ahogyan az egyszer már munkát végzett gőz egy csappantyú megnyitásával a hengeren át a kondenzátorba, vagy egy más módszer alkalmazásánál esetleg a szabad levegőre ki kell bocsájtani, ugyanúgy a gépemnél is a hengerben egyszer már munkát végzett levegőt a csappantyú megnyitásával, az alul légmentesen zárt kazánba, a rostélyon át a lángokra bocsájtjuk, majd a fent nyitott kémeynbe kinyomjuk és elszállítjuk. Világos, hogy úgy mint a gőzgépnél, a tulajdonképpeni hajtóerő egyenlő azzal a különbséggel, melyet akkor kapok, ha a dugattyúban, vagy a hengeren mutatkozó gőznyomásból kivonom az ellennyomást — amely nem más, mint a kondenzátorban átváltoztatott levegő — vagy gőzgépeknél a magas nyomásból az ellennyomást. Épp így rejlik itt a tulajdonképpeni hajtóerő a különbségben, melyet megkapunk, ha a gyengébb ellennyomást — amely úgy jelentkezik egy kazánban, hogy a felizzított és megritkított levegő a dugattyú egyik oldalára nyomást gyakorol — a teljes légköri nyomásból kivonjuk. Az erő nagysága mindkettőnél a henger nagyságától, illetve a dugattyú felületétől függ, a fentieknél éppen úgy, mint a Watt-féle gőzgépeknél, az erő annál nagyobb 236