A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

Bernhard ezzel a konstrukcióval elérte, hogy a tűz elsősorban csak a vízzel töltött csövekkel érintkezik; nem érheti el viszont a víz- és gőzcsatlakozó csöveket, a csavarkötéseket, a gőzgyűjtő csöveket stb. A csőrepedések biztonságos behatárolására és a meghibásodott cső kiiktatására a csőrepedés pillanatában automatikusan működő csapószelep megakadályozza, hogy az egész csőből kifollyon a víz, és csak az az egy cső iktatódik ki. Mivel a hajókazán teljesítménye amúgyis túlméretezett, egy-két cső kiesése az üzemet nem bénítja meg. A meghibásodott cső továbbra is bennmaradhat a kazánban, s elég, ha a következő állomáson a veszteglési időben cserélik ki. Hogy ez az önelzáró csapószelep nemcsak elméletben működött, bizonyítja az a vizsgálóbizottsági jelentés, amelyet 1825-ben készítettek a hajó megtekintése után: „Jelen voltunk egy hermetikusan zárt (cső)rendszer víznyomási próbájánál, és megcsodáltuk azt az elmés szerkezetet, mely egy szétrobbant csövet csapószeleppel lezár."

55 Más körülmények között Bernhardnak csupán ez a találmánya is nevet szerezhetett volna abban az időben, amikor a csőrepedés a készítés technológiája miatt igen gyakori volt. Erre vonatkozóan Bernhard éppen a Saint Leon-féle hajó kazánjára ad érdekes adatokat: az 588 db csőből álló hatalmas kazánnal működtetett hajó gyakori csőrepedése miatt a Fischamentből Pestre és innen Wachauig, majd vissza az utat közel 8 hét alatt tették meg, holott ezt az utat ugyanilyen teljesítményű jó géppel 8 nap alatt is meg lehetett volna tenni.

56 Érdekes megoldás a kazánra szerelt és mutatóval ellátott vízállás-szabályozó, amely a kazánvizet — a kazánüzem szempontjából — állandóan biztonságos szinten tartja, és nincs szükség a kazán állandó felügyeletére és a tápszivattyú folytonos állítgatására. A tűz közvetlen hőhatásának kitett csövekben nem fogy le a víz a biztonságos szint alá, így a kazán kisebb és könnyebb lehet. Mint érdekességet megemlítjük, hogy a monarchia 1915-ben kiadott haditengerészeti hajógéptan atlaszában ábrázolt önműködő tápvízszabályozó szinte teljesen megegyezik Bernhard Antalnak egy évszázaddal korábban leírt szerkezetével.

57 4. Bernhard Antal egyéb szabadalmai Az itt ismertetésre kerülő három szabadalomnak nincs szoros kapcsolata a gőzhajózással, hacsak nem annyiban, hogy az elsőnek az egyik fontos gépelemét, a gőzkondenzátort a „Carolina" gőzgépénél is alkalmazta. A közlekedéshez azonban mindenképpen köze van, hiszen azokat malmok és vízemelők működtetésén kívül mindenféle szállítógépek: hajók, gyorskocsik, léggömbök hajtására szánta. Az 1821. november 7-én keltezett szabadalmi leírásban Bernhard új találmányát, a gőzkondenz-vízszivattyút, „szeretett új hazájának" ajánlja — amely „még nem akarja érdemei szerint megismerni és megérteni" —, és „magyar gőzgép"-nek nevezi el. „Pontos leírás Találmányom új tárgya a gőznek egy hasznos vegyi módszerrel sűrítés és a levegő átváltoztatása útján vízemelésre való felhasználása gőzsűrítőgépek részére. E gép részei az alábbiak: Először: Egy víztartály a nyíláson, mely kevés pótvizet (vízpótlást) igényel, vagy egy kútból, patakból, vagy emberek által odaszállítva, vagy saját magát utántölteni képes. 55 O. L. Htt. Dep. Comm. 1828 - 50 - 135. 3. fol. 56 A bécsi Technische Hochschule Könyvtára, No. 1823/944. 1—2. fol. 51 HansNawratil: Atlas zur Schiffmaschinenkunde. Pola, 1915. 23. tábla. 222