A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

Az úszót alul és felül konvexre lehet kialakítani, pontosan le kell forrasztani vagy a közepén csavarokkal lerögzíteni. Legjobb ha mindkét módot alkalmazzuk, hogy az idők folyamán a víznek az üres csőbe való beszivárgása ellen biztosítva legyünk; azt hogy a víz a regulátor üres részébe be ne hatolhasson, legjobban a következőképp lehet elérni: Az úszócső teljes hosszában, a tetején és fenekén, ahol az összeforrasztás van, kis kiugró- fejecskét (szonda) kell hagyni, amire rézzel vaslemezkét forrasztunk, azt átfúrjuk, tűzálló vasgittet téve közéje, tömítjük és rácsavarozzuk; majd a varratot belülről sárgarézzel forrasztva, azt végigfolytatjuk. Az ilyen csövecskét, amelyen a vaspálca kényelmesen átmegy, belülről a fenék közepétől a tető közepéig mozgatjuk és csavarokkal szorosan a pálcához kötjük; amennyiben a pálca és a cső közé némi víz mégis behatolna, ez nem juthat bele az üreges csőbe. Egyébként a regulatorban, illetve annak belsejében végbemenő változásokat könynyen meg lehet látni, ha az ember az úszó vaspálcáját a felsőrész tetején kivezeti és azt vízskála mutatójának használja fel. A tápszivattyú nagyságát és löketét rendszerint úgy választjuk meg, hogy az általában valamivel több vizet szállítson, mint amennyit a tervezett számítás szerint az időegységben el tud gőzőlögtetni; ez a meleg többletvíz, amit a regulátor már nem enged be, a felsőrész tétjén levő s egy terhelt szeleppel lezárt nyíláson át a tetőrészre szabadon rászerelt víztartályba folyik be. A szelep valamivel erősebben van terhelve, mint a gőzbiztosító szelep, ami kényelmesen rászerelhető a vízszabályozóra is; ezáltal amikor a szabályozó nyit, a gőzök ellenállása kisebb lévén, mint a szelepé, az abban a pillanatban zár. Ez a többletvíz azután a víztartályon levő visszavezető csövön a melegvíztartályba folyik vissza. Ezt a berendezést kényelmesen meg lehet látni, ha a modell fenekét kihúzzuk; a felső-lemezt levesszük és akkor meg lehet látni az úszócsövet, az alaprész legmagasabb pontját, a szelepet, a vaspálcát, ami három pont útján mindig egyenesben van tartva; azután a felső-tagot felül levéve, látni lehet a víz bevezetését és azt, hogyan hat a túlfolyt víz az úszóra és a szelepekre. A méretek nem léptékhűek és épp oly kevéssé a kisméretű csövek a nagyok részére vagy a fémrészek nagysága és erőssége sem szolgál mérvadóul. Ezek olyan dolgok, amit bármely gőzgép-építő az általános műszaki ismeretekből és művének terve, valamint nagyságának megfelelően az itt elmondottak alapján maga is ki tud számítani; a valóságban például annál a nagy gőzműnél, amit az ezekben a napokban épülő nagy gőzhajóm részére készítünk, a víz-cső 6 láb hosszú és 8 hüvelyk átmérűjő, a víz- és gőz-tápcsövek 1 hüvelyk átmérőjűek, a közlekedő-csövei viszont csak 1/2 hüvelykesek. A közlekedő-csövet egy 4 hüvelyk átmérőjű, felébevágott és középen síklappal lezárt csőből képezik ki, 6 láb hosszban; végig két vonal vastagságban vörösrézzel bélelve. Minden kötés laposan vaslemezzel van fedve és szegecsekkel és anyás-csavarokkal összekötve. A vízszabályozó 2 láb átmérőjű, oldalmagassága 4 láb; — az úszócső 1 1/2 láb átmérőjű és oldalmagassága 2 láb. A lengő-térköz (játék) az úszócső, a regulátor teteje és feneke között (amelyek mindegyike a valóságban konvex), alul és felül 1 láb; a vörösrézborítás az oldalkörön 3 vonal, a tetőn és fenékrészen 4 vonal erősségű.

52 A nyílás a tető és a fenékrész közepén fent is, alul is 4 hüvelyk; az alsó fedélrészen a szelep esése a csőig pontosan 4 hüvelyk; — az alsó-fedélrésznek és a felső-fedélrésznek 9 hüvelyk az átmérője és vastagsága is 9 hüvelyk; a bevezető nyílások 4 hüvelyk átmérőjűek. 52 Régi mértékegység, 1 vonal 2,2 mm-nek felel meg. 219