A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179
„Számítás arra az erőre vonatkozóan, amit az új haszongőzhajónak — az építési tervek és rajz szerint — ténylegesen és matematikai biztonsággal ki kell fejtenie. Alapelvként fel kell állítani, hogy a gó'zgépnek a megépítendő' hajón, a fenti leírt és biztos tapasztalatokon nyugvó számítások szerint szükséges eró't és sebességet még 1/3-dal meg is kell haladnia, s éppen ezért a lapátokon 10 1/2 láb sebesség helyett 15 lábat, és 4000 font erő helyett kb. 6000 font eró't kell kifejtenie. Hogy e faladat megoldható legyen, a sebességi tényezőhöz — ha a lapátkerekek átmérője a lapátok közepéig számítva 12 láb és a lapátkerekek tengelye a könyökcsaphoz úgy aránylik, mint 1 a 2-höz — 12 dugattyú-játékra van szükség. Ha a gőzök feszültségét 2 atmoszférában állapítjuk meg, leeresztve a cilinder fél töltésénél a könyökcsap hosszát 3 lábnak, tehát a dugattyúnak a cilinderben való játékát 6 lábnak véve, a kondenzátor-hatást pedig a hűtőszerkezetnél 8 fontban tervezzük négyzethüvelykenként, akkor a dugattyúnak kb 1000 négyzethüvelykesnek, s ezért a cilindernek 3 láb átmérőjűnek kell lennie, hogy a szükséges 6000 fontnyi erőt a lapátkerekek közepén — a fentebb előrebocsátott dimenziók mellett elérje, sőt: meghaladja. Nevezetesen: Ha a dugattyú percenként 12 játékot tesz, akkor a lapátkeréktengely — az 1:2 arány miatt — 24-szer fog körbefordulni; a lapátkerekek átmérője a lapátok közepén — amely pont tulajdonképpen a lapátok tényleges előrehaladását jelenti — 12 láb, ennek következtében egy körbeforgás 36 láb továbbmozgást jelent; a sebességi tényező éppen ezért: X 77T = 15 1/5 láb másodpercenként. 100 60 Következésképpen az erő az alábbi lesz: A két cilinder mindegyikének 3 láb a keresztmetszete, és a köldök játéka 6 láb. A köldök felülete, amelyre a gőzök hatnak, következésképpen 1017 1/3 négyzethüvelyk. Minthogy pedig a gőzöknek állandó nyomása 2 atmoszféra, és a cilinder a dugatytyú minden ide-oda járásánál félig megtelik gőzzel, majd pedig leereszkedik, ezért a gőzök középső feszítőereje a játék második felében 1 1/2, illetve az egész játék alatt 1 3/4 atmoszféra lesz. Éppen ezért a gőzök teljes nyomása a köldökön — amennyiben négyzethüvelykenként 12 fontra vesszük az atmoszférát — annyi lesz mint 21 x 1017 1/3 = 21 364 Ha továbbá a kondenzátor hatóerejét, — amelyet az ellenállás megszüntetésével teljesít — ennél a berendezésnél, a hűtőcsövekkel 8 fontra vesszük, akkor ez az alábbi növekedést fogja eredményezni: 8x 1017 1/3 = 8138 2/3; — tehát az egyik cilinder dugattyúján levő egész erő egyenlő lesz: 21 364+8138 2/3 = 29502 2/3 font. Miután pedig két, azonos dimenziójú cilinder működik, azonos körülmények között, éppen ezért a kettőnek együttes ereje a dugattyúkon 59005 1/3 font lesz. Minden cilinder két lapátkereket mozgat, és belekap két, egymással szembeni forgattyúba, melyek korongra vannak erősítve. Az egyenes irányúnak kör formájú mozgásba való átvitelével úgy csökken a dugattyú gőzereje, ahogyan a kerület/2 aránylik az átmérőhöz, nevezetesen: 6*314 *VZ ' 6 = 29502 2/32: x: = 314:100 = 29502 2/3: x = 9395 1/2 font 2x100 ; ' ' erő fog tehát hatni minden könyök-korong forgatóbütykére. 13 A Közlekedési Múzeum évkönyve IV. 193