A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti földalatti vasút lejáró csarnokai 237

szánt állomás helyett az Andrassy útnak városligeti végpontján, a 29-31 szelvények között létesíttetnék egy állomás az Aréna út közelében, a közigazgatási bejárási jegyzőkönyv B, 10. pontja alatt foglalt és a kiállítási híd közelébe szánt állomás pedig tekintettel a millenniumi emlékmű és a kiállítás tervezett elrendezésére mellőzendő volna." A módosítást a kereskedelemügyi miniszter 1895. január 8-án hagyta jóvá,

8 a módosított terveket az engedélyes társaság január 26-án terjesztette fel a miniszterhez jóváhagyásra, egyúttal a fővároshoz is folyamodtak a tényleges építési engedélyért. Meglehetősen hosszú vitára adott alkalmat az Oktogon téri lejárók elhelyezésével kapcsolatban a földalatti társaság által benyújtott javaslat. Azt indítványozták, hogy a lejárókat ne a tér Városliget felőli oldalán, hanem a városfelőlin helyezzék el. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1895. január 10-i ülésén ezt azzal az indokkal utasította el, hogy a „tervezett módosítás az Andrassy út jellegzetes vonásán ejtene csorbát."^ A kérdést a vegyes bizottság január 15-én tárgyalta, a közmunkatanács ragaszkodott álláspontjához, a belügyminiszter képviselője a főváros véleményének kikérését javasolta. A vegyes bizottság elnöke a kereskedelemügyi minisztert kérte fel a tanács megkérdezésére.

10 A módosítás szükségességét a közforgalom irányának érdeke és közbiztonsági okok mellett azzal is indokolták, hogy a lejárók lépcsőinek szélességét a várható nagy forgalomra való tekintettel 2,5 m-re határozták meg, s ez az eredeti elrendezés esetén nem lenne megvalósítható. A kereskedelemügyi miniszter leiratára a fővárosi tanács elfogadta

11 a javasolt módosítást, tekintettel arra, hogy a város belsejéből az Andrassy úton és a körúton gyalog érkező közönség nagyobb része az új helyet érinti, a körúti villamosról is itt a legcélszerűbb az átszállás, biztonsági szempontból is az új megoldás a jobb, mert ha az eredetileg kijelölt helyen lennének a lejárók „a közönség zömének a közúti vasúti síneken s az élénk forgalmú kocsiúton kellene átjárnia". Kikötötték azonban, hogy a lejárók új helyénél a vasúttársaság költségére ki kell szélesíteni a járdákat a lejáróházikók teljes szélességével. A fenti indokok alapján a belügyminiszter is hozzájárult,

12 hogy az Oktogon téri lejárókat a tér délkeleti és délnyugati oldalán helyezzék el. Végeredményben tehát összesen tizenegy megálló létesítésében állapodtak meg, ebből kilencet kellett a földalatti szakaszon építeni, kettőt pedig a városligeti felszíni szakaszon. A föld alatti állomásokhoz vezető lépcsőházak tervezésére a közigazgatási bejáráskor elhatározott nyilvános pályázatot a Földalatti Villamos Vasút Rt 1894. október 28-án tette közzé a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében.^ A pályázat tárgya „a vasút megálló helyeinek lépcsői fölé vasból készítendő ház tervezete" volt. A pályázóknak rendelkezésre bocsátották a peronok elrendezését, 8 Ker. Min. 94106 sz. levele; Földalatti Rt. 38/F sz. felterjesztése a Ker. Min.-hez. OLT id. szám, alapszám 4447 üi.: 6830. 9 FLT FKT tanácsülési jegyzőkönyvek 1895. 126/895 sz. határozat. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a közmunkatanács a Gizella téri lejárók elhelyezésének módosítását is, amely lehetővé tette, hogy itt szélesebb lépcsőket alkalmazzanak. A tervmódosítást elfogadták. io Vegyes bizottság 41/F sz. 1894. jan. 29-i felterjesztése a Ker. Min.-hez. L. OLT id. sz. Alapsz. 4447. üi.: 7645. 11 Szfőv. Tan. 4616/11-95 sz. 1895. II. 7-i levele L. OLT id. sz. Alapsz.: 4447, üi.: 11285. 12 BM 18593/III. sz. 1895. márc. 2-i levele. L. OLT id. sz. Alapsz. 4447, üi.: 16987. 13 A budapesti földalatti villamos vasút megállóhelyeihez szükséges vaslépcsőházak pályázati feltételei. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1894. XXVIII. k. X. füzet 433. p. 240